"Undorító Karakterek Interkontinentális Uniója"
(International Union of Disgusting Characters)

Írta / written by: Írta: Roger M. Wilcox
(A honlapon az IUDC, Sick Kids és IPDC mellett a történetekben szereplő karakterek leírásai is megtekinthetők!)
A fordítást elkövette / translated by: KerGiz. Észrevételeidet ide küldd.

# 1. fejezet

- "Hó, hó, Ringman!" - gúnyolódott a fénylő páncélos lovas. "Tudod, hogy nincs esélyed velem szemben!"

A szakállas célpont kifutott a hosszúkard pengéjének hatótávolságából. A menekülő páncélos alak összeszorította a fogait, és kiköpött: "Majd meglátjuk, Peter Perfect!"

Ringman, a szakállas kesztyűs mutató- és középső ujját szájába vette, és fütyült. A szomszédos bokrok felsusogtak, ahogy előrontott egy harci ló fénylő fémpáncélban. Ringman az egyik lábát a bal kengyelbe tette, és felszállt; saját fénylő páncélja csörgött, nekiütődve a ló adamantit-ötvözet vértjének.

- "Csak nem azt gondolod, hogy a csatalovad hozzá tud segíteni, hogy legyőzz _engem_?" - mondta Peter Perfect, a simára borotvált. "A felszentelt pengém foszlányokra hasít!" - és felemelte a kezében levő kardot. Egyike volt azoknak a kiveteles mágikus típusoknak, amelyek _nem_ sugároztak fényt.

Ringman szilárdan megállt. "Ahogy az _én_ felszentelt pengém!" - a penge amit előhúzott, fénylett; valójában erős fehéres-zöldben pulzált, és kicsit zümmögött. "Prometheus" - szólította meg a kardot. "Mutasd meg ennek az önjelölt lovagnak, mit tudunk!"

- "Úgy érted, _én_ mit tudok" - tiltakozott a kard. Ragyogó pulzálása tökéletesen összhangban volt hangja emelkedésével és süllyedésével.

Peter Perfect futólag végigpillantott a testén. Az elkezdett magától mozogni. "Hé -- mi a?!"

- "Prometheus telekinetikus fogságában vagy. Jobban teszed, ha megadod magad, mielőtt 512 láb/másodperces sebességgel nekihajít egy fának."

- "Nem, ha mágikusan semlegesíteni tudom a hatást" - mondta Peter Perfect, gesztikulált és semlegesítette. Pontosan a lova nyergébe esett. "A kutyafáját!" - gondolta Ringman. "Az egy harmadik szintű varázslat. Hol kapott annyi tapasztalatpontot, hogy ..."

Peter Perfect leeresztette a szemöldökét és a fejét, miközben szúrósan nézett Ringman-re. Hirtelen tágra nyitotta a szemét, és kúpalakú sárga hullámban mentális erő tört elő a homlokából és elérte Ringman-t és a lovat is. A páncélos férfi letette a mentődobását; a lova elhibázta és összeesett.

Ringman csodálkozva felkelt és a ló nyakához ment, hogy ellenőrizze a pulzusát. Nem volt. Az alsó állkapcsa reszketett, ahogy lassan visszafodult Peter Perfect felé. "Megölted... egy lovag ... harci ménjét! Te nevezed magad törvényes jónak!?!!"

- "Nem, én a lovagiasság mintaképének hívom magam."

- "ÁLLJ KI ÉS HARCOLJ, TE GYILKOS!" Ringman előretartott mágikus pajzzsal rohamozott.

Peter Perfect leszállt a lóról, és hagyta, hogy a lova páncélja felfogja Ringman első csapását, amely hatástalan volt. A simára borotvált lovag megkerülte az állatot, és hatalmas ütést mért Ringman-re a pajzsával, ami Ringman-t megszédítette.

- "Egy titán ereje van benne" - gondolta Rigman miközben hátrabukfencezett. A páncélja erősen zörgött, de nem húzta vissza, amikor visszanyerte az egyensúlyát. "Mikor volt a utoljára, hogy befizetted a dézsmádat" - kérdezte Ringman miközben rohamozott és ütött. A bónuszaival együtt (+2 az erőből és a +5 a szent bosszúálló miatt) végül is átütötte Peter Perfect -10-es vértezetosztályát; Peter Perfect megsebesült a bal vállán.

- "Jajj" - hördült fel Peter Perfect, megtapogatva a sebet. "_Senki_ nem ússza meg, ha több mint 10 sebpont sérülést okoz nekem!" Támadott és csapott, tévedésből Ringman +4-es pajzsát találva el az ágyéka helyett.

De az erő elég volt ahhoz, hogy ismét feldöntse Ringmant. Peter Perfect az áldozata fölé állt és ismét felemelte a kardját. Ringman elbújt a pajzsa mögé, amely felfogta a csapást -- pontosan azon a helyen, ahol az előbb megütötték. Egy nagy repedés húzódott végig a pajzs közepén.

Dühvel a szemében, Peter harmadszor is felemelte a kardját. Csillámló kék mintázatok indultak ki a derekán levő fém övből, fölfelé a testének jobb oldalán és bele a szent bosszúálló pengéjébe, megadva neki egy titán erejét, amire szüksége volt. A kard lecsapott mint egy meteor, ugyanarra a helyre ahová már kétszer, és kettétörte a pajzsot.

Ringman levegőért kapkodott és elgurult az útból amilyen gyorsan csak tudott. Körülbelül 20 láb távolságra felállt Prometheust a jobb kezében tartva és baljával előhúzott egy kevésbé mágikus (+3-as) kézifejszét. Ezzel -2-vel fog támadni a bal kezében, de legalább használhatja hárításra. A pajzsa nélkül a vértezetosztálya csak -5 volt.

Peter Perfect mosolygott. Tudta, hogy legyőzte az ellenfelét. "Prometheus" - szólította meg Ringman kardját a nevén.

- "Ne válaszolj neki" - súgta Ringman a kardjának.

- "Mi az, ellenfél?" - kérdezte a kard Ringman kérése ellenére.

- "Te egy felszentelt kard vagy. Egy lovagot szolgálsz, igaz?"

- "Igaz."

- "Hát, én szintén lovag vagyok és sokkal hatalmasabb, mint ez a szerencsétlen.

- "Értem... " - tűnődött a kard.

- "Prometheus, ez az ember nem lovag!" - állt ellen Ringman. "Legalább három embert meg kellett ölnie csak hogy idejöjjön."

- "Nem, csak kettőt" - helyesbített Peter Perfect. "És _te _hány embert öltél meg a múlt héten, Ringo?"

- "Egyet sem, miért?"

- "Érted az álláspontomat, Prometheus? Te egy halálos kard vagy. Gyere és állj be egy kardforgató szolgálatába, aki lehetővé teszi neked, hogy halálos légy."

- "Tetszik az ötlet." - tűnődött Prometheus. "Tetszik ... egy jó üzlet." Kiugrott Ringman kezéből.

- Ringman csak bámult. "Prome ..."

- "Ne zaklass többet, te szerencsétlen. Egy igazi mestert szolgálok mostantól." A kard könnyen áthidalta a távolságot a régi és új gazdája között, és markolattal előre landolt Peter Perfect jobb kezében.

Ringman csaknem mozdulatlanul térdelt a földön. Az arca eltorzult a dühtől és a szomorúságtól. Annyi minden történt reggel óta, és annyi minden fordult rosszra.

Peter Perfect megfordult hogy elmenjen, de visszapillantott a válla fölött. A mai napra befejezte a küldetését. "És csak hogy megmutassam, hogy nincs harag, Ringboy ..." Odadobta a saját nem intelligens szent bosszúállóját, amely hegyével Ringman felé 10 inchnyire landolt. "Megkaphatod a régi kardomat." Felszállt a lovára, és ellovagolt.

- "Ringman lassan felemelte a fejét, hogy megnézze a kardot. "Vajon mennyi vér mocskolta már be?" - kérdezte. Mindenesetre egy felszentelt hosszúkard az egy felszentelt hosszúkard. Felvette a kardot azon tűnődve, hogy vajon egy jó fürdő le tudja-e mosni a vért pengéről és rossz emlékeket.

# 2. fejezet

Clerasil és Wierd Dough már jóelőre felvásárolta a Dragon and Dragrace kiadásának előzetes példányait, mint mindig. Volt benne egy érdekeség a fekete lovag kasztról, és egy széljegyzet egy új osztályról, amit "fegyvermester"-nek hívnak, de nem volt új hibajegyzék a homályos és a hasznosítható szabályok korlátozásáról. Különben meg, ha lett volna, se mondták volna el senkinek.

Peter Perfect lelovagolt a hegylánc tetejéről, a lova patái soha nemérintették egészen a földet, és az új kardja büszkén ingadozott. Csatlakozott a paphoz és a mágiahasználóhoz a tó mellett.

- "Wierd Dough, Clerasil" - mutatta be a kardot. "Ugy néz ki, a kételkedő riválisunknak eggyel kevesebb majdnem-ereklye van az az oldalán."

- "Ugy érted, a TE riválisod" - válaszolt az adamantit-páncélos pap.

- "O, ne gyere most ezzel, Clerasil! Teellened is fordult volna végül. Hatalmi egyensúly, és semmi más. Én _tudom_, hogy végül terád is sort kerített volna, Wierd Dough." Rámutatott a pasasra, aki az ősmágusok köntösét viselte. "Te egy kaotikus erő vagy a szemében."

- "Nem olyan kaotikus, mint néhány ember, akiket ismerek." - fűzte hozzá Wierd Dough.

- Peter kuncogott. "Nem vagyok kaotikus, csak versenyképes. Igaz is, a dagály kicsit magas ma este a tavon. Jobb lesz, ha rendbehozom."

Valójában a vízszint pont ott volt, ahol lennie kellett, de Peter fel akart vágni. Gesztikulált, néhányszor meglengette Prometheust és beledobott egy csipet port a tóba. Egy 200 lábszor 200 lábas részen a víz lesüllyedt és eltűnt.

Clerasil meglepődött. "Ez egy negyedik szintű varázslat! Tudom, hogy mágikus kardoknak nem lehet meg ez a varázslata, tehát neked kellett ezt megcsinálni; de utoljára mikor láttalak, csak tizedik szintű voltál. Most legalább tizenötödik szintűnek kell lenned, hogy tudd ezt a varázslatot."

- "Valójában huszadik szintű vagyok."

Wierd Dough állkapcsa leesett. "Hogyan kaptál ennyi tapasztalatpontot ilyen rövid idő alatt?"

- "Hát _ti_ hogy kapjátok a TP-teket, srácok?" - köszörülte a torkát Clerasil. "Elutaztam az Abyss-ra és megtísztitottam az összes démonlordtól."

- "Hasonlóan." - mondta Wierd Dough - "Én lementem a pokol kilenc körébe és elpusztítottam az összes arkördögöt. És kötöttem egy jó üzletet a nagyobb ördögökkel, ráadásul. Semmi nem lehet olyan jó, mint egy pár Kővéválás Szemüvege visszafelé berakott lencsékkel."

Peter Perfect elégedetten vett nagy levegőt. "Én a tíz szintemet egyetlen egyszerű kentaurtól kaptam."

- "MI?!" - kérdezte a másik kettő egyszerre.

- "A kentaurok fele drágaköveket hordoz, nem? Ez a példány egy pár millió arany értékűt hordozott. Én csak kettévágtam, elloptam a drágaköveit, és minden egy arany értékért egy tapasztalatpontot kaptam."

- Clerasil gyorsan felnézett a Végtelen Bölcsesség Könyvéből. "Hé, igaza van! Ha jót dobsz, egy drágakő akár egymillió arany értékű is lehet."

- "Akkor mire várunk még?" - kérdezte Wierd Dough - "Menjünk, támadjunk meg és raboljunk ki egy kentaurt, és vigyük el a négy millió arany értekű drágakövét!"

- "_Öljünk meg_ egy kentaurt, és vigyük el a négy millió arany értékű drágakövét!" - helyesbítette Peter Perfect.

# 3. fejezet

Három kentaurral később, Clerasil szintje 28-ról 38-ra emelkedett, Wierd Dough-é 18-ról (alighogy ősmágus szintről) az óriási 49-esre. Tovább is mentek volna, de ez volt a maximális varázslóképesség a világukban. Clerasil most naponta 10 varázslatot tud memorizálni a papi varázslatok mind a 7 szintjéből, plusz 2 első- második-, harmadik- és negyedik szintű varázslatot, ami a magas bölcsességének köszönhető), és Wierd Dough 13-at tud memorizálni naponta a varázslói varázslatok 9 szintjéből (hát, valójában 26-ot, amit az 5 Mágikus őserő Gyűrűjének köszönhet).

És volt még ezen felül 12 millió aranyuk, amit el lehet költeni. Kiásva még egy homályos szabályt, találtak egy használatot a pár milliójukra: A pszihikus létsíkutazás képességét használva nemcsak túlélni képesek az érintkezést egy kis fekete lyukkal, de valójában el is tudják pusztítani, és nyernek egy nagyobb pszihikus erőt is a folyamatban. Mindnyájan vettek körülbelül 30 fekete lyukat, 30 000 aranypénzért darabonként ("A Megsemmisítés Gömbjei" - nek nevezték ezeket a nyitott feketepiacon), és ezzel megnyertek minden pszihikus tudományágat, amit emberek vagy istennek ismertek. Ezek jó kiegészítései lettek a varázslatoknak és az italoknak, amelyek hatását maradandóan megnövelte, és lehetővé tette nekik, hogy lépést tartsanak Peter Perfect-tel, aki ezen egy kicsit azelőtt túljutott, mielőtt ők egyáltalán gondoltak volna rá.

Az egész csapat majdnem teljesen kimerítette lehetőségeit. Elég gyűrű, köpeny, mágikus vértezet és pajzs, a Védelem Karpántjai, és különböző mágikus eszközük volt ahhoz, hogy a vértezetosztályukat levigye a megengedett minimális szintre a világon, -10-re; Védelem Szkarabeuszai elég erővel ahhoz, hogy 95% esélyt adjanak az elkerülhetetlennek hitt mágikus hatások elkerülésére; három vagy négy különböző mágikus sisak, egymásba rakva, a legkülsőn óriási drágakövekkel, gyűrű minden ujjon, az Ügyesség Kesztyűivel lefedve, aztán még egy-egy gyűrű minden ujjon, és mindenféle automatikusan tüzelő pálca a hordozható fekete lyukak belsejében tárolva.

Ringman gondosan keresztüllesett a fákon, a csoportra. A rengeteg mágikus tárgyukkal már bizonyára észrevették, gondolta. Kétségtelenül azt akarták, hogy lássa, mekkora erőt hordoznak. Undoritó volt.

- "Felfogtad, milyen erősek vagyunk?" - kérdezte Wierd Dough. "Kiállhatunk egy hadsereg ellen, és győzünk!"

- "Ah, egy ilyen szerény kezdésből nőttünk hatalmas tölgyfává." - tűnődött Clerasil.

- "A tölgyfákat ki lehet vágni" - kommentálta Peter, szimbolikusan meglengetve a Törpe Lordok Fejszéjét a levegőben. "Minket nem! És ahogy én emlékezem, a mi kezdésünk nem is volt túl szerény."

- "Ott voltam, emlékszel?" - felelt Clerasil. Együtt voltunk abban a kalandban. A mágikus tárgyaink TP-értékének összege egyedül elég volt ahhoz, hogy felemeljen mindegyikünket a kilencedik szintre. A JM " -- hangja reszketett az aggodalomtól, ahogy beszélt -- "bezáratott volna egy félmérföld-vastag falú börtönbe, ha nem fenyegetted volna meg azzal, hogy kinyírod a karakterét, amivel a _te_ partidban játszik."

- "Ja, és aztán meg is unta azt a kalandot, egyébként is." - jegyezte meg Peter.

- "Mindenesetre," - folytatta Wierd Dough - "mi ezen a szinten határozottan undorítóak vagyunk. A megszentelt kardok és tárgyak nem mások számunkra, mint bútordarabok. Nézz arra a csomóra, ami Clerasilnál van."

Clearasil elpirult.

"Kell, hogy legyenek még hozzánk hasonlóak a földön. Tudom, hogy vannak, mivel érzékeltem számos nagy erővel rendelkező alakot a kristálygömbömmel, akiknek nem volt meg az az előrelátása, hogy detektálástól védő amuletet viseljen. Azt mondom, alakitsunk egy uniót -- egy egész-világot összefogó uniót. A Földgolyó minden undorító karaktere idejöhet találkozni a Chrysglass tó partjaira, erre a kis pontra." Előhúzta Excaliburt, az Élesség +6-os tőrjét. Peter Perfect követte a példáját és kihúzta Prometheust, és így tett Clerasil is, aki előhúzta Mjolnir-t, a mennykőcsapás érző kalapácsát. Együtt emelték égnek a fegyvereiket. "És úgy fogjuk hívni, hogy... az Undorító Karakterek Interkontinentális Uniója!"

- "Azt hiszem, beteg leszek." - gondolta Ringman.

# 4. fejezet

Természetesen a lovagok nem lehetnek betegek, mivel teljesen immunisak a betegség minden formájára, de Ringman egész jól utánozta este visszafelé tartva, a városba. Nyomorultul érezte magát. Legalább a kocsmában üdvözöljék melegebben, mint ahogy Peter Perfect tette.

- "Hé, Ringman!" - kiáltott ki valaki, amikor a mágikus vértezetű férfi átcsörömpölt a lengőajtón. "Hé, Ringman!" - mondta egy másik. Egyfajta hős volt a városban. Egy évvel ezelőtt, amikor a várost a hatalmas és öreg vörös sárkány, Smogzilla fenyegette, megölte a sárkány egy gyermekét Prometheus-szal és egyik pikkelyéből sárkányölő nyílhegyet kovácsolt. Smogzilla egyetlen nyílvesszővel a mellében esett el.

- "Aggyál egy tejet jégkockával" - mondta Ringman a csaposnak.

- "Hé, Ringman!" - mondta egy fiatalember, aki a mellette levő bárszékre ült le. Ringman úgy érezte, kész arra, hogy a fejét a kezeibe temesse. "Úgy hallottam, ma Peter Perfectet megakadályoztad abban, hogy a városba jöjjön."

- "Nem akadályoztam meg" - rezzent össze Ringman. A bár zajszintje a felére csökkent. Utánam jött. És megölt két embert hogy eljusson hozzám. _Ez_ történik amikor egy nagymértékben intelligens megszentelt kardot hordoz magával az ember. Nézzétek, mim van nekem most."

- Kihúzta a nemrég szerzett szent kardot, és megmutatta mindenkinek.

- "Nem zöld többé" - vette észre a csapos.

- "Ez már nem ugyanaz a megszentelt bosszúálló." - dugta a hüvelyébe. "Meg tudott volna ölni, de azt hiszem, nagyobb kárt okozott azzal, hogy életben hagyott. Nála van most Prometheus, a kard saját akaratából, amióta rájött, hogy Peter Perfect többször fogja használni neki tetsző célokra. És ez még nem is ez a legrosszabb."

A fiatalember mellette nyelt egyet. "Nem tudom, mi lehetne rosszabb annál, hogy Prometheus annak az úgynevezett lovagnak dolgozik."

Ringman megfordult és komolyan bámult rá. "És mit szóltok ahhoz, hogy Clerasil és Wierd Dough sokkal erősebbek lettek?"

A csapos levegőért kapkodott. "Nem az a kettő, akivel Peter Perfect társult?"

Ringman bólintott. "És alakítanak egy szövetséget, amihez a Föld bármely undorító karaktere csatlakozhat. Mindannyian, az erődökkel, amiket azokból a drágakövekből építettek, amiket a kentauroktól vettek el, és a kis vártornyokkal, amiket a Sokféle dolgok paklijából nyertek, elhagyják birtokukat és az embereket akik ezekben élnek, hogy csatlakozhassanak a többi undorító karakterhez nem egészen 3 mérföldre ettől a kis helytől. El leszünk árasztva Peter Perfect-ekkel, Celrasil-okkal és Wierd Dough-okkal, akik többsége lehet, hogy még annyira sem "jó", mint azok, akikhez hasonlítani akarnak."

A balsors sápadtsága között amely mostanára majdnem a legtöbb törzsvendégre leszállt a kocsmában, egy fiatal nő lépett a pulthoz, és kiáltott: "Aggyál egy bort jéggel." Ledobott egy aranyat a pultra. Az behorpadt egészen, különösen, mivel a pénz 3/16 inch vastag volt.

Ringman vonzalommal nézte végig. Szőke haj, kék szem. Talán 17-18 éves lehetett. A felszerelése testhezálló volt, és _nagyon_ jól nézett ki. Gyönyörű éjszakai hölgynek tarthatták volna, de nem volt az, egy dolog miatt: ez a széles kard volt, amit a hátán tartott, a hüvelyében. Ringman odafordult a mellette levő férfihoz, aki szinten nézte a lányt. "Már hetek óta hurcolja magával azt a kardot."

"Lehet, hogy azért, mert szőke." (valami ilyesmi szójáték a "broadsword", "broad" szavakkal -- KerGiz)

Ringman a fejet rázta, vigyorogva. "Ebben a percben örülök neki, hogy nem visel páncélt." - gondolta. "Csak egy szellemes bemondás a mellvértről és rögtön begerjedek."

- "A legtöbb ember harcosnak készül" - szólította meg Ringman a nőt - "páncélt hord a védekezéshez."

- "Hogy?" - fordult meg a nő. - "Ó, hello, Ringman. Nem, igazából nem egy egyszerű harcosnak készülök. Közelharci fegyvermester szeretnék lenni."

Ringman zavarban volt. "Még sohasem hallottam _erről_ az kasztról."

- "Itt van" - húzott elő egy rongyosra olvasott lapot a hátizsákjából. "Itt a következő két hét cikke a Dragon and Dragrace-nek. Van egy előzetes példányom."

Ringman lassan átnézte az újságot. "Honnan szedted _ezt_?"

- A lány mosolygott. "Ma belopóztam Clerasil táborának szélére, amíg ő és a vidám barátai valahol máshol voltak. Különös, hogy a kiadvány hibajegyzéke le van tépve --"

- "Az a hely bizonyára csapdákkal van aláaknázva. Hogyan mentél el mellette anélkül, hogy felfedeznének."

- "Először, nincs _egyáltalán_ mágikus erőm vagy tárgyam, szóval a mágia detektoraik kiestek. Másodszor... Megvan az a képességem, hogy elhomályosítsam a férfiak elméjét, és megjelenjek ... láthatatlanul."

Ringman-nek felakadt a szeme. "Pszionikus láthatatlanság" - gondolta. "Mi jöhet még?"

- "És, különben hogy néz ki ez a közelharci fegyvermester kaszt?"

A lány az újságra mutatott. "32. oldal."

- "Uh... Nem tudok olyan gyorsan olvasni. Nem tudnál adni inkább valami összefoglalót?"

- "A nő visszavette az újságot, és kuncogott egy kicsit. "Jó, buta fiú." Kinyitotta a 32. oldalon és megköszörülte a torkát. ""A fegyvermester a harcos alkasztja. A fegyvermesternek embernek vagy féltündérnek kell lennie, legalább 15-ös erővel és 16-os ügyességgel. A magas főérték nem ad TP-bónuszt. A fegyvermester bármilyen jellemű lehet.

"'A fegyvermesterek egyesítik a harcos és a szerzetes előnyeit és hátrányait. Nem viselhetnek pajzsot és páncélt. Egyetlen fegyveres jártassággal kezdik, mint a szerzetesek, és aztán három szintenként egy új fegyveres jártasságot nyernek, mint a harcosok. A szerzetesek TP-tábláját használják a szintlépéshez, 500 000 TP-t követelve meg minden újabb szintért a tizenhetedik felett. '"

- Ringman hozzáfűzte: "Ez nem hangzik eddig túl jól."

A lány bezárta az újságot. "Körülbelül ezek a kaszt hátrányai. 10 oldalú kockával sebeznek, bónusz sebpontot kapnak a 17-es és 18-as állóképesség után, mint a harcosok, a harcosok THACO tábláját használják, a mentődobást a harcosok _vagy_ a szerzetesek tábláján teszik, amelyik jobb, és ha olyan közelharci fegyverrel sebeznek, aminek a használatában jártasak, a szintjük felét mint sebpontot hozzáadják a sebzéshez, mint a szerzetesek, és egy effektiv első vértezetosztályt kapnak bármikor közelharci fegyvert forgatnak, mint ahogy egy ugyanolyan szintű szerzetes, _plusz_ VO módosító az ügyesség után, ami a szerzetesnek is első sorban meg kellene legyen."

Ringman szempillái lassan emelkedtek fel, ahogy pislogott. "Hatásos."

- A lány közelebb sompolygott hozzá. "És ezen kívül dobhatnak kivételes erőre, hogyha az erejük 18. Pontosan olyan erős vagyok mint te."

- "Ez egy nagyon nagy kívánság, hölgyem. Majdnem olyan erős vagyok, mint egy ogár." Letette a jobb könyökét a bárpultra és felemelte a kezét. "Lássuk, bizonyítsd be."

A lány mosolygott, letette a jobb karját. Megragadták egymás kezét, az arcuk megkeményedett, és taszítani kezdtek. A karjaik megálltak mozdulatlanul, remegve egymás ellen, teljesen merőlegesen az asztalra. Ringman mozdult egy inchet, aztán a lány is, hogy behozza. Tenyerük izzadtsága elérte a nyomás alatti főzés hőmérsékletét, a kezük közötti adiabatikus nyomásnak köszönhetően. Végül Ringman elrántotta a kezét és hangosan kifújta a levegőt.

- "Hé, még nem fejeztem be!" - panaszkodott a nő.

- Ringman az ujjait dörzsölgette. "Többet tettél, mint hogy bebizonyítottad az erődet, fiatal hölgyem. Kiváló harcos leszel."

- "Fegyvermester, kérem. Az egyszerű harcosok nem adhatják hozzá az lőfegyverekhez járó ügyességből származó támadásbónuszt a közelharci fegyverekkel való sebzési esélyhez, vagy nem kapnak annyi támadást percenként a közelharci fegyverrel, mint az ugyanolyan szintű puszta kézzel harcoló szerzetes."

- Ringman álla egy lábnyira esett le. "És _azt_ hogy kapod!?"

- A lány átvette a Dragon and Dragrace-t. "Épp itt van, 34. o. A felső és alsó bekezdés."

- "Ringman gyorsan formálta a szavakat "közelharci fegyver, ügyesség, sebzés, szerzetes, pusztakezes támadás." "Jó, hiszek neked. Hogy lehet, hogy még soha nem hallottam ezekről a bónuszokról?"

- "Mert csak a közelharci fegyvermesterek kapják, és ez a legfrissebb kiadású karakterkaszt."

- "Akkor" - valtott kicsit témát Ringman - " Mennyi a _te_ ügyességed?"

- "Csak 18, de --"

- "Értem. Ó, és az állóképességed?"

- "Ó, természetesen 18."

- "Természetesen." Ringman kezdett aggódni. Tiszta 18-as, az egy biztos felfigyelés a karakterre az új IUDC részéről. "Van valamid, ami nem 18-as?"

- "Persze. Csak 14 sebpontom van. és csak 1. szintű vagyok."

- "Maximális SP" - gondolta Ringman - "minden 18, a kaszt halálosabb, mint előzőleg gondoltam, és pszionika. Az hiszem, bajban vagyok." "Mire szándékozol használni a tehetséged?" - kérdezte.

- "Kentaurok megölésére, és egymillió aranyas drágakövük megszerzésére."

Ringman levegőért kapkodott.

A lány bal öklét a csípőjére tette. "Azért, hogy leszámolhassak az Undorító Karakterekkel. Ha van valami, ami nem kell a világnak, az még több politikai nyomás."

- Ringman újabbat sóhajtott. "Egy perce, gondoltam, hogy csatlakozni fogsz az IUDC-hez."

- A lány kuncogott. "Valamikor régebben egy percre én is ezt gondoltam."

- "Azt mondják, nem lehetsz bármilyen jellemű. Döntöttél már?"

- Gondolkodott egy pillanatig. "Miért? Meg nem."

- "Javasolhatom a törvényes jót?"

A lány töprengett rajta. "Tudod, ez nagyon jól hangzik."

Ringman szeretettel mosolygott. "Örülök, hogy hallom."

- "És így kasztot is válthatok 30. szinten papra, és forgathatom a Cuthbert buzogányát"

# 5. fejezet

Még a következő nap hajnali szürkülete előtt az új undorító karakterek dimenzió-sétát tettek. Ott volt a Koenig Nagydruida, a Wild Max, az Orgyilkosok Nagyapja (félork volt fajtája szerint) és a Virágok Közép-Szerzetesek Nagymestere. És volt még néhány tizedrangú kísértet, pólójukon címerként a "Szauron" szóval, de csak egyetlen gyűrűt viseltek darabonként, így Wierd Dough elküldte őket.

A beavató eljárás lassan kezdődött el, de mire este lenyugodott a nap, a rendszert egész rendesen kigondolták.

- "Név? " - kérdezte Clerasil az utolsó belepőt.

- "Rango."

- "Kaszt és szint?"

- "Vándor, 17."

- "Jellem?"

- "Kaotikus jó."

- "Összes alacsonyabb- és magasabbrendű pszionikus tudomány?"

- "ÖSSZES? Miert, nem, én --"

- "C c c. VO?"

- "-10."

- "Jó. Fő fegyver?"

- "Táncoló hosszúkard."

- "Hmmm. Ettől egy kicsit többet kell majd tenned. Mi a mentődobásod azon varázslatok ellen, amelyek ellen normálisan nincs mentődobás?"

- "A micsodám?"

Clerasil egyenesen a szemébe nézett. "III. Istenem, ember, még nem hallottál soha a Védelem Szkarabeuszáról? Nézd, nyilván nem vagy még erre felkészülve. Gyere vissza holnap, amikor pár aranyadat igazi mágikus tárgyra cserélted."

Rango megfordult és elégedetlenül elment. Ahogy rugdosta a kavicsokat elmenőben, Clerasil utána kiabált: "És ne felejtsd el, hogy bármilyen +6-os kardod is van, szerezned kell egy érzőt. Nem lehet uniónk speciális célú erők nélkül, tudod!"

- A következő néhány napban számos pasast szereztek, közepes szintekkel, akik még nem estek túl a kentaur-eljáráson. Végül, nemcsak a Közép-Szerzetes, Koenig, Wild Max és Rango csatlakozott a soraikhoz, de ott volt még Da Bad Dude ("a rossz fiú"? -- KerGiz) (31. szintű semleges gonosz illuzionista), Melnic a Hangos (azaz az Undorító Bárd, kaotikus semleges) és Dirk a Romboló (20. szintű fekete lovag). Dirk és Peter jól megfértek egymással.

Ringman ismét a táborukban kémkedett, mint ahogy gyakran tette a mostanában, és gyakorlatilag sírt. Mire jó ő, a 9. szintű lovag, aki fizeti a dézsmát, adományozza a felesleget, és a mágikus eszközök korlátozásán belül marad, amikor össze kell hasonlítani hadseregnyi gyilkológéppel.

Lépések jelezték egy másik party benyomulását a felderitőhelyén. Felriadva, Ringman kihúzta a szent bosszúállóját és védekező testtartást vett fel.

A fegyverek mesternője a kocsmából megállt, és a szemeit a magasra emelte. "Ne kiálts, csak én vagyok."

Ringman hüvelyébe tette a kardját. "Sokminden megváltozott azzal, hogy idejöttél. Tudod, hogy mi folyik itt?"

- "Azért jöttem, hogy ezt kiderítsem" - válaszolt a lány. Letérdelt 2 lábnyira balra, régi felderítőpozíciójában, nézett, bólintott, és odafordult Ringman-hez. "Megtettem."

- "Huh?" - térdelt Ringman szembe vele. "Mit tettél meg?"

- A lány elővette a négy óriási gyémántot, amit az újonnan szerzett bőr hátizsákjában raktározott. "Csapást mértem egy kentaurra. Peter Perfectnek igaza volt! Mondom neked, ha mindegyik ilyen terhet hordozna, akkor nem élhetne túl ez a faj."

- Ringman ünnepélyesen végignézte. "Megöltél... egyet?"

- "Nem, átugrottam a bokrokon, a széles karddal a kezemben, s sikitottam: "Állj meg, teremtmény, és nézd a dühös kardom haragját!" Erre eldobta a drágaköveket és futásnak eredt. Kész voltam arra, hogy pszionikus rohamomat hasznaljam rá és bármire."

Ringman kuncogott. "A kentaurokat mostanra már hozzászokhattak ezekhez a támadásokhoz, ha arra elég eszük van hogy eldobják a drágaköveiket és elfussanak."

- "Tudod, 10-es intelligenciáju harcosnak igazan gondolatokkal teli vagy. Most döntöttem el a jellememet, nincs egy hete, te pedig valoszínűleg egész életedben ezzel élsz."

- "23 éves vagyok. Néhány éve lovag, azóta használom ezt a jellemet. Különös módon az egyetlen ok arra hogy TJ vagyok, hogy 17-es karizmám van, és nem akarom elveszteni. Most, ha KS lovag tudnék lenni, nem adnám a jellememet a világért sem. Láttam ennek az igazi erényét. Remélem, te is fogod."

- "Hát, legalább egy pár hetem van még ezt átgondolni. Ezek a kövek csak a 18. szintre vittek fel."

- Ringman lerázta magáról a kijelentés hatását. "Igy te --"

- "-- AC -7 elölről. 4-szer támadok percenként, és egy -10-es AC-t meg tudok ütni 14-gyel vagy jobbal -- 9-cel vagy jobbal, ha hozzáadom az erő- és ügyességbónuszaimat."

- "Értem. És ha még 4 drágakövet szerzel, mi lesz?"

- "Akkor 26. szintű leszek, és csak 2 millió arany --öö, TP kell ahhoz hogy 30. szintű legyek amikor kasztot váltok első szintű papra."

- "És aztán ha elvetted a köveket egy kicsit még több kentaurtól, és feljutottál a 39. szintre a teljes életerődobáshoz, akkor_ mit fogsz kezdeni az életeddel?"

- "Miért, mi mást? Természetesen varázseszközöket vásárolni. A mágia feketepiaca nem válogat, kinek adja el a mágikus tárgyakat, addig, amíg megkapja könyvben szereplő listaárakat. És ezekkel a kövekkel még túl sokat is tudok fizetni."

- "És ki fog egymillió arany értékű gyémántokat venni? Tán csak nincs véletlenül egy 'apróra-váltó' varázslatod, vagy van?"

- "Természetesen nincs. Úgy tervezem, a gyémántokat szétvágom 10 arany értékű kis darabokra. Kétezer gyémántdarab és kapok egy +1-es kardot -- vagy 15 ezer darabka és kapok egy +6-os lefejező széles kardot, amelyik Táncoló, Élet Lopó, 9 Élet Tolvaja, és Sebző, 17-es intelligenciával, beszéddel és tel --"

- "Elég már!" Pénzzel semmiből varázstárgyat teremteni. Honnan szerzi ez a mágikus feketepiac a mágiahasználókatt és alkimistákat, akik elkészítik ezeket a tárgyakat?"

- "Nem szerzi. Végtelen sok mágikus tárgy van a piacon. Csak pénzed kell legyen hogy megvedd... Ó, el kell mennem. Meg akarom venni azt a kardot és pár varázsitalt."

- "Hé, várj --" - kezdte Ringman, de a lány már elment. Úgy gondolta ő is veszélyben van, ha sokáig tartózkodik errefelé, mivel időközben feljött a nap, így befordult egy ösvényre, ahol nem kelt annyi susogó zajt, és kifelé vette az irányt. Mivel különösebben nem volt hova mennie, elindult hogy többet tudjon meg az új fegyvermesternőről.

- "Ah, újra visszajöttél" - köszöntötte a csapos, egy poharat törölgetve egy meglehetősen öreg ronggyal. A csaposok soha nem tisztítanak poharat, de ez mindig helyénvalónak látszik. "Tejet jéggel?"

- "Nem, nem. Uh, az a szőke nő a széles karddal, aki itt volt három napja -- tudod a nevét?"

- "Nem, soha nem hallottam."

- "Hát akkor, azt tudod hol lakik?"

- "Nem, sajnos. A másik irányba néztem, amikor elment." A csapos most is a másik irányba nézett, csak a tenyere nem. A hüvelykujjával ujjhegyeit dörzsölgette.

- Ringman sóhajtott, és előhúzott egy negyed-inch vastag arany-ezüst ötvözet korongot. Ez a természetben előforduló ötvözet legalább tízszer értékesebb volt, mint a tiszta ezüst. A csapos végignézett a kezébe nyomott felajánláson, és azt mondta: "Ja, persze, láttam elmenni, de azt nem láttam, hogy melyik sarkon fordult be." A hüvelykujja még mindig dörzsölgette az ujjhegyeit.

- Ringman még egy electrumérmét tett le. Ez már nyilván elég volt. "A Bloodlust közön ment le, nyugatra." - fecsegett a csapos. - "Feltevésem szerint talán a Memory Lane 1324-ben lakik, a Death utca es Gore fasor sarkától egy háztömbnyire délre."

Ringman felhúzta a szemöldökét és leszállt az ülőkéről. "Ez egy nagyon hatásos találgatás."

A csapos vigyorgott. "Leolvastam az értesítési címét a kardjáról."

"Hát persze" - gondolta Ringman - "Olvasás" - és elhagyta a bárt.

A Memory Lane 1324-et olyan csendesen közelítette meg, amennyire csak a lemezvértjétől tellett. Vetni akart egy meghamisítatlan pillantást új ismerősére cselekvés kozben; nem engedheti meg magának, hogy megbízzon valakiben, aki annyira közel volt az undorító karakterré váláshoz. Odalopózva a homlokzathoz a kora esti sötétségben, bekukucskált a bejárati (és egyetlen) ajtónyíláson.

Egy égő lámpa függött a kőmenyezetről, halvány sárgán megvilágítva az egyszobás lakóhelyet. A lány egyedül volt; a lakás kinézetéből ítélve, egyedül is lakott. Háttal ült az ajtónyílásnak -- nagyon rossz húzás olyan helyen, ahol nincs ajtó -- és az előtte levő asztal teleszórva üres és teli üveg-serlegekkel. Már megvette a varázsitalokat, amikről beszélt.

Ringman végignézte a falakat a mágikus kard után kutatva, aminek a vásárlását a lány tervezte. Nem volt nyoma annak, hogy a kard itt volna, bár az a kard, amit a lány viselni szokott, a falon volt. Aztán megtalálta: egy bőrszíj, ugyanolyan mint az, amivel a kardhüvelyt tartotta a hátán, lógott az asztal alatt. Feljebb pedig látott kilógni egy fém fogantyút halványan izzó kék fénnyel. "Jól gondoltam" - ismerte fel.

- "Felfedezés!" - kiáltotta a lány hirtelen. Ringman megdermedt, de a lány nem mozdult, hogy körbeforduljon. Még jobban megnézte. Ugy tűnt, valamit írogat egy táblácskára. Öt másodperccel később felvett egy italt az egyik halomból, és egyet az asztal másik szélén levő halomból, és megitta egyszerre mindkettőt. Aztán felvett egy fehér és egy rózsaszín kb. 1-inch átmérőjű golyót, megzörgetve a kezében, és keresztülhajítva az asztalon. Végignézve a majdnem-gömböket, a lány ismet "Felfedezés"-t kiáltott, és ismét firkált valamit ugyanarra az kis táblára.

Ringman közelebbről megnézte a gömböket. Túlságosan szögletesek voltak a hétköznapi gömbökhöz képest, és túl sokat zörögtek gurulás közben. Aztán felismerte őket. ikozaéderek voltak, húszoldalú poliéderek, amelyek minden oldalán volt egy kis jelölés.

Valójában, mindegyik tárgy minden oldalán _ugyanaz_ a jel volt: egy "0"-s szám.

# 6. fejezet

Az utolsó lapátnyi föld ereszkedett le az óriási sírba. Ringman eltemette a harci lovát mágikus vértjével és sebes lópatkóival együtt. Ezek csaknem energiaéhesebb mágikus tárgyak voltak, mint amelyeket az undorító karakterek használtak. Most jött rá. Egyszer próbálta az ő útjukat járni, mielőtt hallott volna a kentaurok köveiről; Igy jutott hozzá a +5-ös lemezvértjéhez, Prometheushoz, és minden egyébhez. Egy részüket se kívánta most.

Ahogy elkezdte bevésni a jeleket a sirkőbe megszentelt kardjával, egy ujj kopogtatta meg a vállát. Megfordult. A fegyvermesternő volt.

Vagy inkább, csak volt egyszerű fegyvermesternő, most rózsafüzér és adamantit szent szimbólum függött a nyakában. "Hát, hölgyem" - mondta Ringman, végignézve a lány feldíszített testét. "Látom, csatlakoztál a papsághoz."

- "_Én_ vagyok a papság" -helyesbítette a nő. - "39. szintű pap. Minden szinten 10 varázslat. 12 az 1-4. szinteken. Tetszik a buzogány?"

Előhúzott egy drágakövekkel díszített harci buzogányt a díszruhája alól. Szinte zümmögött a benne levő életerőtől. "Valamikor Cuthbert-é volt." - mondta. - "Bár az a pap egy szélhámos volt." Ringman túl komor volt ahhoz, hogy átvegye a nő hangulatát. "Nézd a paripámat" - szólt, a sírra mutatva. "Peter Perfect ölte meg, egy karcolás nélkül."

- "Pszionikus támadás, eh? Hmm. Mióta halott?"

- "Tíz napja. Két nappal azelőtt halt meg, hogy Wierd Dough, Clerasil és a gyilkos Peter Perfect megalakította az unióját."

- "Ásd ki."

- "MI?!"

- "Bízz bennem. Csak sináld."

- "Jó, rendben." - Ringman idegesen válaszolt. Lelapátolta a földet a tetejéről, amíg a lapátja adamantitot nem ért, aztán elkezdte oldalról is eltakarítani."

- "Itt van" - mondta amikor kész lett, lapátját teljes erőből a nő lába elé vetve a földre. "Itt van. Remélem, elégedett vagy."

- "Emeld ki a sírból." - mondta a nő.

- "Mi? őrült vagy. Ilyet nem csinálok. Azonkívul túl nehéz és ... törékeny."

A lány egy kicsit elvigyorodott, egyik gyűrűjét az állatra irányította, és koncentrálni kezdett. Fénysugarak, mint a pók fonalai indultak a gyűrűből és a homlokából, beborítva a tetemet, és kiemelve a 9 láb mély gödörből. Letette a sír mellé a földre, és imádkozni kezdett.

- "A papoknak megvan az a szokása, hogy nem tudatják, mit csinálnak." - szögezte le Ringman.

Végre a nő jobb mutatóujjával a harci lóra mutatott. Ujja hegyén egy szikra jelent meg, és ezzel egyidőben a lovon is, alul, és az állat kinyitotta a szemeit.

Ringman levegőért kapkodott, és letérdelt a ló fejéhez. "Élsz, öregfiú!" Odafordult a fegyvermesternő/papnőhöz: "Él!"

- "Mondtam, hogy bízz bennem. Még 10 napig pihennie kell, de aztán felkelhet és futhat."

Ringman megveregette a nő könyökét, örömében. "Nem tudom, hogy köszönjem meg." - Megölelte.

"A papoknak nem igazán szokása az ölelkezés." - mondta, de mindenesetre visszaölelt. Amint visszahúzódott, azt mondta: "Várj, amíg ősmágus is leszek."

Ringman a fejéhez kapott, de ezúttal mosolyogva. "Mágus is! Hol fog ez végződni? Ha, HA, de megcsináltad, visszahoztad a lovamat az életbe! És még a nevedet sem tudom!"

A lány erre szélesen elmosolyodott. Most hogy már a papi szintem elérte a fegyvermesteri szintemet, szabadon válthatok a két kaszt között, éles fegyvereket és effektív VO-t használva, és egyebeket." Előhúzta a +6-os képtelen erejű széles kardot a hátizsákjából. "Ugy hívom magam, hogy ... Sick Sword." (Beteg Kard, ezzel még sokat fognak játszani -- KerGiz)

# 7. fejezet

Tíz alak csörgött végig mágikus tárgyaival a város poros déli főutcáján. Néhányan megálttak hogy megnézzék a felvonulást, de többen félelemmel menekültek a házaikba. Még eddig senki nem tudta az okot, ha volt, ami az IUDC tettei mögött húzódott, és kevesen akartak ottlenni, ha kiderül.

Ringman csatlakozott a polgármesterhez, hogy találkozzon az ismeretlenekkel akik az utcán masíroztak végig. Ahhoz képest, hogy lovag, és a város hőse, nagyon ideges volt. Megálltak, amint elérték a város főterét.

Ugyanezt tették az undorító karakterek. "Polgárai e kisvárosnak" - kezdte Clerasil - "mi képviseljük a legerősebb egyesült erőt a Földön: az IUDC. Ami egyszer a királyé, 27. mittudomkié volt, az most a miénk. Mindegyikünk egyedül irányít egy országot, vagy egy egész kontinenst. Mi vagyunk az új erő, az új egység."

- "És mit akartok tőlünk?" - kérdezte a polgármester.

- "Igen," - csatlakozott a gyülekező tömeg. - "Csak hogy felismerjétek, a régi feudális rendszeretek alá kell hogy vesse magát néhány változtatásnak, az állam új kinevezett vezetői által."

- "És hogyan" - vetette közbe Ringman - "sikerült nektek a Föld összes országát uralni kevesebb mint 2 hét alatt?"

- "Igen, hogyan?" - tanácskozott a tömeg.

- "Egyszerűen" - felelt Peter Perfect - "nem tudtok hadsereg nélkül ellenállni egy beérkező hadnak, vagy igen? Ilyen kicsi hadseregek még csak meg sem érinthetnek minket. Mi csak besétálunk minden nagyobb politikai erődítménybe a bolygón, és átvettük. Még csak meg sem kellett halnia senkinek."

- "Bár néhányan meghaltak" - tette hozzá Wild Max.

Ringman kihúzta a szent kardját és +3-as mágikus kézibaltáját: "Ha úgy gondolod, hogy erőszakoskodhatsz ezzel a várossal, most más jön."

- "Ho, ho, ho," - kárörvendezett Peter Perfect. - "A város hőse" Előhúzta Prometheust. Még a régi kardod is tudja, hogy bolond vagy." A kardmarkolattal Ringman-re mutatott, és a telekinézis pókselyem-vékonyságú fénysugarai felemelték a lovagot a földről. "Még a régi kardod is szerencsétlenséget hordoz számodra!"

Ringman eldobta mindkét fegyverét, túl rémült volt a beszédhez. Csak remegett, ég és föld között.

"Még s leghősiesebb hősnek is" - kezdte Peter Perfect. Prometheus átvette a gondolatait, és eleresztette Ringman-t. "... el kell esnie!"

A szakállas lovag csörömpölve landolt. Feltápászkodott, és megrázta a fejét, hogy visszanyerje irányérzékét. Letérdelve, felvette a kardját és a fejszéjét, és legyőzötten arrébb rakta a fejszét.

- "És most" - kezdte Melnic a Hangos - "hogy megünnepeljük ezt az örömteli napot, zenét!" - Letette a Ye Cind lejátszóját egy adamantit eszközre, és elővette az Olamn Banjo-ját.

- "Jó ötlet" - szólt Clerasil. Kinyitotta az egyik hordozható lyukat és Előhúzta belőle Heward Misztikus Orgonáját.

Melnic egy kicsit kételkedett. "Tudsz te orgonázni?"

- "Pap vagyok; _természetesen_ tudok orgonázni."

- "Rendben van, lejátszó, Szivárvány Kapcsolat!"

A lejátszó játszani kezdett egy B hangot. Melnic a dal bevezetését elcincogta az adamantit húrokon. Clerasil ugyanezt csinálta a saját hangszerén. "Persze, tudja, hogy kell orgonán játszani" - gondolta Melnic, és énekelni kezdett:

"Nézd a medencét, arra, biz", Ez az igazan friss víz, és egy gyors fürdés most felfrissíthet!" A hallgatóság elbájolva állt a bárd zenéjének varázslata alatt. Még Ringman-t is hatása alá vonta az adamantit banjo húrok pengése, és a 23. szintű középkori hang virtuozitása. Csak egyetlen egy nő tette le a tömegből a mentődobását mágia ellen, -7-tel; de ő elég volt.

A dal elhallgatott, és a tömeg zajosan éljenzett. Fele a tónak fordult hogy vegyen egy gyors fürdőt -- bár tekintve, hogy az egyetlen tóhoz, amihez hozzáférhettek, az undorító karakterek bázisán keresztül vezetett út, valószínűleg nem jutottak túl az oltalmazó varázsjeleken, és a karókkal kivert gödör-csapdákon. Ringman-t nem kábította el zene, de csaknem olyan lelkes volt, mint mindenki más a helyszínen.

Mint majdnem mindenki más.

Sick Sword összefont karral nézett, egy kis házikónak támaszkodva, öt fakó szürke drágakő keringett a feje körül. "Szép, undorító Bárd." - szólt olyan hangosan, hogy hallják. A tömeg elcsendesedett. "El tudod nekem játszani a "Lehetetlen Álmok"-at?"

Egy nagy gombóc formálódott Melnic torkában. Ez pontosan az a fajta dal volt, amely megtörheti az undorító karakterek uralmát. És a lány nyilván immunis az elbájoló dallamokra. "Bocsánat, én ... uh ... nem teljesítek kívánságokat. Soha többé, semmi esetre sem."

- "Wierd Dough a védelmére kelt: "Ki vagy te, ifjú hölgy?"

- A lány szemei összeszűkültek: "A legszörnyűbb rémálmod."

Sokkal hamarabb észrevette a ködöt, mielőtt az veszélyt jelentett volna számára. Az ősmágus előrántotta vörösréz pálcáját és kántált: "Watt és Amper, Volt és Ohm - és / találja meg a helyét ez a kisülés!" A lány önnyedén meg tudott volna tenni bármit az alatt a 20 másodperc alatt, amig ennek a kimondása tart, de amit most akart tenni, az ennél még nyugtalanítóbb lesz.

A villámcsapás kiszökött a mágikus villámot okozó pálcából, ahogy a lány előre tudta. Összeszorítva a fogát, bal kezén levő egyik gyűrűjével a közeledő villámcsapásra mutatott. A villám becsapott a gyűrűbe, a fele hatás keresztülment a lányon, a másik fele visszapattant Wierd Dough-ra. Az levegőért kapkodott, amikor a villám becsapott egy az övéhez hasonló gyűrűbe, a megmaradó veszteség felét okozva rajta, és visszaverve a maradék negyedet Sick Sword-nek, aki ennek a felét ismét visszaverte. A villám tízszer fordul, amíg el nem halt.

- "Egy varázslatvisszafordító gyűrű!" - zihált Wierd Dough. "Még soha se láttam --" - "Ha figyelmesebben megvizsgáltad volna a testét" - szólt Peter Perfect - "Láttad volna, hogy ugyaakkora mágikus arzenállal van felszerelve, mint bármelyikünk. Megvannak rajta a valószínűségi utazás jellemző jegyei is, át számos Megsemmisités Gömbjén át."

Wierd Dough fenyegető pillantást vetett rá. "Feltételezem, hogy te azért vizsgálod a nők testét, hogy ilyen jegyeket keress rajta, nem?"

- Peter ünnepélyesen átfűzte a kezeit a feje fölött. "Mindig."

- "Jól van, gyenge virágszálaim!" - kiáltott Sick Sword. "Ne foglalkozzatok egyszerű 9. szintű szabványos lovagokkal!"

- "Köszönöm szépen" - Gondolta Ringman.

- "Sick Sword vagyok, fegyvermester és főpapnő --" egy Meteorraj varázslatba kezdett, különös cél nélkül. Az undorító karakterek csillogó sisakjai aktiválódtak, és végül mindannyian vesztettek 10 SP-t. "-- és ősmágus. Átmentem minden erőnövelő szertartáson, amelyen ti, abból az egyetlen célból, hogy feloszlassalak és elpusztítsalak benneteket." - Ránézett Ringman-re. "Ha el akarod foglalni a várost, először engem győzz le!"

- Peter Perfect szemei vörösek voltak a dühtől. "Kapjuk el, fiúk!"

Mielőtt a lányt varázslat vagy fegyver érte volna, a Mentsvárszót alkalmazva kiteleportált a városból.

- "Huh?" - mondta Clerasil megrögzötten. "Hova tűnt?"

Amint ezt kimondta, egy nem anyagi száj tűnt fel a város '75. akárki' emlékművénél, és Sick Sword hangján beszélni kezdett: "Biztos vagyok benne, hogy jó mulatság lesz megtalálnotok a gondolatelrejtésem és a detektálástól védő amuletem ellenében!"

- "A fene egye meg!" - átkozódott Peter. - "Előre kitervelte!"

Ringman nekitámaszkodott a kardjának, és felfele tartott hüvelykujját mutatta abba az irányba, amerre a lány újraélesztette a harci lovát; ez volt a legvalószínűbb hely, ahova teleportált. Körbenézve, elkapta egy városi féltündér nő tekintetét, aki a legkisebb mértékben sem rémült meg a legújabb esemenyektol; sőt, igen érdeklődően nézett az undorító karakterekre. Ez aggasztotta Ringmant.

A nő neve Omnion volt, tényleg érdekelte az IUDC. Nemcsak hogy be akart állni, hanem vezetni akarta őket. Milyen karakterek nem kepviselték magukat az undorító karaktereknél? A harcos és a tolvaj. Végülis, mindkét kasztba bekerülhet, és ráadásul bevetheti a mágiahasznalói tudományt egy kis tűzerő érdekében. Milyen jellem hiányzik? Törvényes Gonosz. Tökéletes.

# 8. fejezet

Omnoinnak nem okozott gondot megtalálni és megölni 9 kentaurt a kövekért. Talalt egy odút, kilenccel, akik épp az ellenkező irányba figyeltek, beosont, és hátbaszúrta az egyiket a kardjával és kivételes erejével; az üvöltött, és meghalt. A maradék nyolc közben rárontott, hogy megtámadja, de "1"-et dobtak és elvétették. Omnion gyorsan kikotorta a 4 milliós köveket a halott kentaurból, és a hirtelen tapasztalatnyereségből könnyen másvilágra küldte a maradék 8-at.

Igy mondta el a történetet. Az igazság az volt, hogy várt rájuk amíg egy 20-lábnyi tölcsérbe felsorakoztak, aztán pszi-rohammal megölte őket.

Néhány állandó varázsital, számos Maradandóságvarázs amivel tartóssá tud magán varázslatokat tenni, 30 megsemmisítés gömbje, 2-3 Sokféle dolgok paklija, a mágikus tárgyak egész skálája, az ereklyékkel és relikviákkal együtt, megállt az IUDC főhadiszállás első bejáratánál. "Helló, undorító karakter pajtások." - kezdte egy kicsit gonosz mosollyal. "A nevem Omnion. Szeretnék csatlakozni." Clerasil vezette az IUDC nyilvántartásait, hála papi jártasságának. Szemüvege fölött a lányra nézett. "Egy féltündér? Mit tudsz?"

Ő fenyegetően támaszkodott az asztalra. "Harcos-ősmágus-tolvaj. 63. 49. és 73. szintű, rendre -- egyébként ez a maximális varázslóképesség mint mágiahasználó. Minden tárgy, amit meg nem ti birtokoltok, az enyém. Fő fegyverem egy +6-os érző Lefejező hosszúkard, a neve "Hymenslayer". Megvan minden alacsonyabb- és magasabbszintű pszionikus képességem, és minden állandó varázslatom és italaim, amiket használni tudok, és hasznát veszem, minden könyvben szereplő mágikus tárgy... és tövényes gonosz vagyok."

Clerasil szeme már rég szélesre volt nyitva. Megköszörülte a torkát: "Hát, azt hiszem, megfelelsz az elvárásainknak. Oh, Wierd Dough! Gyere és nézd meg ezt!"

Wierd Dough odasietett Clerasil asztalához, és elolvasta a feljegyzést amit Clerasil most írt. "Felejtsd el. A Véges Böcsesség Könyve tisztán kifejti, hogy féltündérek nem érhetik el a harcos és mágiahasznaló felső szintjeit."

"Azt is mondja, hogy a karakterek nem vehetnek varázstárgyakat." - tette hozzá Omnion hidegen. "És hogy nem viselhetnek egy ujjukon több gyűrűt. Tudom, hogy nem akarjátok, hogy a JM rájöjjön, mit csináltok a háta mögött."

Wierd Dough hátralépett. "Nem, nem, persze, hogy nem, _szívesen látott_ utolsó belépő leszel a csoportba. Pont az a két utolsó kasztod van meg, és az a jellemed, ami nekünk hiányzott."

- "Tudom." - mondta ravaszul.

És Sick Sword, aki Ringman közeli bokrából kihallgatta ezen egyezkedést, először életében igazán aggódni kezdett.

# 9. fejezet

Sick Sword Ringmant-t a közös kis erdei tisztásukon találta, lovával és a tábortűzzel foglalkozva. Nem ment vissza a városba, amióta az undorító karakterek megjelentek ott. A lány szólt, amint megközelítette: "Tudod, a szerencséddel játszol, hogy idejöttél."

- Megfordult: "Mi? Hello ... izé ... Sick Sword."

- "Amikor csak akarják, kideríthetik a helyedet egy kristálygömbbel vagy tükörrel, idejöhetnek, és megölnek a lovaddal együtt."

Ringman a csizmáira bámult. "Megtehetik, bárhol is vagyok. Itt legalább nem vágják le közben a fél várost is."

Sick Sword egyetértett ebben. "Új tagjuk van. Egy féltündér."

Ringman becsukta a szemét és bólintott: "Láttam mosolyogni az IUDC-re, amikor elhárítottad a támadásukat. Gonoszt érzékeltem."

- "Törvényes gonosz, hogy pontosak legyünk. Omnion a neve. Van egy +5-os Visszatérés Shurikenjei a nyakában, egy fekete háromszög képével, és egy lyukkal a közepén. Ugy gondolom, a fekete jelenti a gonoszt, a háromszög a törvényt, a lyuk jelképezi a gonosz és törvény számára az univerzumot. Legalább olyan erős, mint Wierd Dough, és mint harcos és tolvaj ráadásul ötszörös veszteséget okoz és 5 kétkezes közelharci támadást tud percenként."

- "Ötöt?: - csodálkozott Ringman. Azt hittem, a harcosok csak kettőt támadhatnak percenként."

- "Nem, hogyha egy maradandó sebességnövelő varázsital hatása alatt van, 150%-os hatékonysággal.

- "Oh..."

- "Ami igazán aggaszt, több ereklyéje van, mint Clerasilnak; és minden nagyobb erő rajtuk, "egy fegyveres támadás veszteségét +2 SP-tal növel". Azt jelenti, hogy van +50-e minden fegyveres támadásban csupán csak a tárgyaitól. Komolyan, Ringman, egész világotra pályázi. Nem törődik egy kilencedik szintű lovaggal, mint amilyen te vagy, hacsak nem kerülsz az útjába."

- "Az a _munkám_, hogy az útjába kerüljek. Miért gondolod, hogy Peter Perfect mindig a nyomomban van? És mit gondolsz, a nő mit akar veled csinálni?"

- "Tudok magamra vigyázni" - mondta, de karját a férfi nyaka köré fonta, és megcsókolta a jobb arcát.

Ringman a szemébe nézett. Igazán gyönyörű volt. "Biztos vagy benne, hogy nincs barátod?"

- "Nincs, pi