Populáció

Népsűrűség

A középkori birodalmakban a falvak sűrűn helyezkedtek el, átlagosan 1 mérföldre (~1.6 km) egymástól. A fantasy birodalmakban ritka az ilyen, ott sok mérföldet tehet meg az utazó a veszélyes vadonban, mire lakott területre ér. Fontos tudni, hogy a falu méretű mezőgazdasági közösségek sosem önellátóak, egyetlen hatalmas hálózatot alkotnak.

Az egyetlen kivétel a határvidék, ahol elszigetelt, fallal körülvett városok vannak. Az élelmet és egyéb termékeket kereskedőkaravánok hozzák, nem a helyi mezőgazdaság termeli. Különösen igaz ez olyan helyen, ahol a vadonban szörnyek tanyáznak.

A középkori országok átlagos népsűrűsége 30 fő/négyzetmérföldtől (továbbiakban nmf) 120 fő/nmf-ig terjed. A népsűrűséget legjobban a éghajlat és a művelhető földterület befolyásolja. Dobás esetén a (6d4)*5 a célszerű megoldás.

Néhány példa. A középkori Franciaország népsűrűsége 105 fő/nmf, ami a kiváló éghajlatnak és a nagy művelhető területnek köszönhető. Németországban a hűvösebb éghajlat, Olaszországban a hegyek miatt ez a szám csak 86-87 fő/nmf. Angliában volt a legkisebb a népsűrűség, 42 fő/nmf, a lakosság nagy része a szigetek déli részén élt.

Falvak, városok

Falvak : 20-1.000 főig. A legtöbb országban több ezer van belőlük. A falvak mezőgazdasági közösségek az ország biztonságos részein. Ők termelik az élelmet.

Kisvárosok : 1.000-8.000 főig. Ha veszélyes helyen vannak, falak veszik körül.

Városok : 8.000-12.000 főig. A tudományos tevékenység központjai, egy királyságban csak kevés van belőlük.

Nagyvárosok : 12.000-200.000 főig. Történelmi példák: London (25.000-40.000), Párizs (50.000-80.000), Velence (100.000+)

Minden csoportban lehetnek nagyobb települések, melyek a közlekedés hatására nőnek meg. A tengerpart, a hajózható folyók és a szárazföldi utak egy kereskedelmi hálózatot alakítanak ki, a települések ezek mentén fejlődnek. Minél nagyobb a forgalom, annál nagyobb a település. És ahol több szál összefut, ott jön létre a város.

Népesség eloszlása

A népesség 1-8%-a él városban. A többiek falvakban, egyéb településeken. 2-5% él olyan közösségben, mely a falunál is kisebb. A legnagyobb város népességét a következőképpen lehet kiszámolni: négyzetgyök alatt az ország össznépessége, szorozva 2d4+10-zel (átlag 15).

Ezután le kell vonni az összes VÁROSI népességből a legnagyobb város lakóinak a számát, majd elosztani a többi város között. Egy jó módszer erre, hogy a második legnagyobb város népessége 25-75%-a a legnagyobb városnak, és minden további város népessége 10-20%-kal kisebb, mint az előző, amíg a 8.000-12.000-es kategóriába esik. A maradék népességet el kell osztani a kisvárosok között.

Kereskedelem és szolgáltatás

Hány fogadó van a 400 fős faluban? Hát, nem túl sok. Lehet, hogy egy sem.

Minden szolgáltatásnak van egy Lakos Értéke (LÉ). Ahhoz, hogy megtudjuk a fenti kérdésre a választ, osszuk el a fogadó LÉ-jével (2000) a lakosság számát (400). Az eredmény 0.25, ami azt jelenti, hogy 25% az esélye annak, hogy a faluban van fogadó. Látható, hogy egy 2000 fős városban biztosan akad legalább egy ilyen intézmény. A kocsma LÉ-je 400, tehát egy egyszerű kocsmát találunk a faluban.

Néhány kiegészítés: nemes udvartartása 200 LÉ, bíró, ügyvéd 650 LÉ, egyszerű pap 40 LÉ, mágiát használó pap 1.000-1.200 LÉ (25-30 egyszerű pap).

Mezőgazdaság

A középkori technológiával 1 nmf termőföld (szükséges utakkal, településekkel) 180 embert lát el élelemmel. Egy országban maximum 60% lehet a termőföld aránya, de inkább 50% alatt van. Ezt is figyelembe kell venni a lakosság megállapításánál. A népesség központok közötti távolság az ország nagyságából következik, viszont az egyes falvak, kisvárosok távolságát az adja, hogy a kereskedelmi utak mentén csoportosulnak, és az utaktól távol nincsenek települések.

Várak, kastélyok

Nézzük elsőként a romok számát. A középkori Európát alapul véve: osszuk el az ország népességét 5 millióval, majd az eredményt szorozzuk meg az ország korának négyzetgyökével.

Az "aktív" kastélyok száma jóval több, hiszen sok romra is épül új vár. Nyugodtan vehetünk minden 50.000 főre egyet. A várak 75%-a civilizált területen fekszik, 25% a "vadonban".

Egyebek

A városok mérete: a középkori városok átlagos népsűrűsége 38.850 fő/nmf. Ebből kiszámolható a méret. Szélsőséges esetben a népsűrűség lehet ennek a duplája is.

Törvénykezés: a jobb városokban minden 150 emberre jut egy törvényszolga (városőr, bíró, stb.). Kevésbé "jó" városokban ennek fele van.

Felsőoktatás: kontinensnyi méretekben gondolkodva minden 27.3 millió emberre jut egy egyetem.

Háziállatok: a háziállatok száma 2.2-szerese az emberi populációnak, és 68% a baromfi.