Alab�rdos

H�TT�R, EL�ZM�NY, AVAGY MI�RT PONT ALAB�RDOS?

  J� szerepj�t�k sor�n, ha bajv�v�val j�tszunk, illetve, ha a partiban tal�lhat� ilyen kaszt� karakter, gyakran egyszerre k�t probl�ma mer�l fel vele kapcsolatban. Az egyik elm�leti, a m�sik gyakorlati gond. Egyfel�l, a bajv�v� alapj�ul szolg�l� szem�lyek a f�ldi k�z�pkor ama szakasz�ban jelentek meg, mikor a lovagi hadvisel�s m�r elt�nt. �gy mentalit�sukban, mind eszk�zeikben �s �letvitel�kben gy�keresen k�l�nb�znek att�l a nemesi r�tegt�l, amit nagybet�s lovagoknak nevez�nk. Anakronisztikus �s beilleszthetetlen a bajv�v� kaszt Ynev eg�sz�re, ahol egy�ltal�n nem besz�lhet�nk a lovagkor alkony�r�l vagy neml�t�tr�l. M�g ha csak Shadonban, �s csak a legnagyobb v�rosokban j�tszunk, p�nc�los vit�zekkel, gyalogos harcosokkal akkor is tal�lkozhatunk. A p�nc�l �s a bajv�v� olyan dolgok, mint a nappal �s az �jszaka. Nem f�rnek meg egym�s mellett, hiszen az egyik a m�sik elt�n�s�vel jelent meg a t�rt�nelemben. Gyakorlati �gon pedig egy ilyen bajv�v� k�ptelen ell�tni harcos teend�it azon a hagyom�nyos fantasy elemekkel �p�tkez� Yneven, amelyet alapkoncepci�j�ban a v�rtes harcosok, lovagok, emberszab�s�n�l nagyobb �s ett�l jelent�sen elt�r� kreat�r�k f�mjeleznek. A probl�ma r�szletes taglal�sa az RPG.HU f�rum�n, a Magus topicon tal�lhat�, Die, Sics �s Bocso lektor�l�s�val. Most a bajv�v� kaszt �jraform�l�s�val foglalkozunk, illetve egy m�dos�tott, �j kaszt k�zread�s�val.

  Az alab�rdosok a M.A.G.U.S. szab�lyai szerint a harcos f�kaszt tagjai. Ha pontosan meg akarn�nk hat�rozni k�z�s jellem�ket, k�l�n�s �tmenetet k�peznek a harcos a lovag �s a b�rd k�zt. Az alab�rdos, mint l�tni fogjuk, egyszerre kett�s funkci� bet�lt�s�re hivatott. Mestere fegyver�nek, a direkt egy az egy elleni p�rviadalok eld�nt�s�re kital�lt v�v�t�rnek, vagy v�v�kardnak, ugyanakkor, ha nem "sz�rke h�tk�znapjait" �li, k�nnyen v�rtezett test�r, alab�rdos harcos. Mentalit�sa m�gis k�zelebb viszi a lovaghoz �s a b�rdhoz, �m semmi olyan k�l�nleges k�pess�ge nincs, ami indokoltt� tenn�, hogy m�shov� soroljuk be, mint a harcos f�kasztba.Paradox m�don alapvet� k�l�nbs�geket mutat m�s harcosokhoz m�rve, v�laszt�sa sok megszor�t�st r� a j�t�kosra �s mes�l�re egyar�nt.

  Az alab�rdos minden esetben lovagi c�mmel rendelkez� nemes, legt�bbsz�r shadoni sz�rmaz�s�. Term�szetesen vannak nem shadoni sz�let�s� alab�rdosok is - Gorvikban is nagy m�ltra tekint vissza ez a mesters�g, de a pyarroni �llamsz�vets�g b�rmely ter�let�n, s�t, �szak-Yneven is tal�lkozhatunk - nem zsoldosokkal, hanem itteni �rtelemben vett - alab�rdosokkal. M�gis, szinte kilencven�t sz�zal�kban csak �s kiz�r�lag Shadonra jellemz�k, s ennek oka abban keresend�, hogy az az �letforma, amely az alab�rdos kialakul�s�t k�v�natoss� �s lehets�gess� tette, Shadonban alakult ki �s cs�csosodott ki legkor�bban, legteljesebben. A k�lorsz�gi alab�rdosok (Gorvik kiv�tel�vel) mindig shadonb�l elsz�rmazott mesterekt�l tanultak - err�l a k�pzetts�gekben m�g lesz sz�. A shadoni sz�let�s� �s k�lhoni alab�rdos test�r�k k�zt j�t�ktechnikai szempontb�l is k�l�nbs�get kell tenni - ahol ilyen k�l�nbs�g tal�lhat�, arra k�l�n hivatkoz�s h�vja fel a figyelmet. Az alab�rdos test�r neveltet�se m�r gyermekkor�ban megkezd�dik, noha ekkor m�g kor�ntsem biztos, hogy val�ban alab�rdos lesz bel�le. A szellemi �s ideol�giai nevel�st mindenesetre marad�ktalanul megkapja. Azt a fajta viselked�sm�dot sulykolj�k bele, amely az �jhull�mos shadoni lovagi divatot �s erk�lcs�ket jellemzi. Ez az �j lovagi r�teg - melynek megjelen�se durva k�zel�t�ssel a psz. 3600-as �vek elej�re dat�lhat� - szak�t a purit�n egyszer�s�g�ben nemesi er�nyeit �s fels�bbrend�s�g�t hirdet� r�gi lovagi er�nyekkel. A nyers fizikai er�n fel�lhelyezi az elme erej�t. A harck�szs�get nem sokkil�s csatacs�k�nyok �s lovagi pallosok megemel�s�ben m�ri. Egy v�ltoz� �s �j alapokra helyez�d� vil�g �j lovagi r�teget k�v�n, amely nem csak �sei nev�vel, de m�velts�g�vel �s r�termetts�g�vel �pp�gy r�szolg�l a sz�lesebb n�pr�tegek feletti uralomra, mint puszta fizikai megjelen�s�vel �s erej�vel. Az alab�rdos elm�je �les�t�se mellett nap mint nap igyekszik t�k�letes�teni speci�lis harck�szs�g�t, a bajv�v�st: az egy az egy elleni, p�nc�l, pajzs �s egy�b v�rt n�lk�li, mindennem� m�gi�t �s fels�bb hatalmak beavatkoz�s�t mell�z�, egy sz�l karddal t�rt�n� p�rbajt, ahol a testi �gyess�g, a f�rges�g �s az �les szem �ppoly szerepet j�tszik, mint a szipork�z� �rtelem, a vill�mgyors gondolkoz�s �s a par�d�s kifejez�sm�d.

  Mint kivil�glik, fizikai tulajdons�gaik k�z�l az �gyess�get �s a gyorsas�got fejlesztik, hiszen tradicion�lis fegyver�k, a v�v�t�r (rapier, rap�r) ink�bb ezeket k�v�nja meg az er�vel �s az �ll�k�pess�ggel szemben. A nemesi �s nemes lovagi neveltet�s term�szetesen nem csak a fizikai k�pess�gek csiszol�s�b�l �ll, a rem�nyb�li alab�rdosok szellem�k csiszol�s�t sem hanyagolj�k el. Az alab�rdosok k�v�l�ll� sz�m�ra meglehet�s hangulatembernek t�nhetnek, akiket pillanatnyi �rzelmeik ir�ny�tanak, kisz�m�thatatlanok �s szesz�lyesek. Val�j�ban aszt�l k�pess�g�k nem k�l�n�sebben alacsonyabb, mint ak�rmely m�s harcos f�kaszt� karakter� - igaz, nem is jobb. Az �rzelmeket meglovagolva, a ked�lyek hull�mz�s�t kihaszn�lva az alab�rdos keresi a lehet�s�get a bizony�t�sra �s szem�lyes dics�s�g�nek �regb�t�s�re. Az alab�rdos teh�t kisgyermek kora �ta egy �jfajta, de rohamosan terjed� nemesi l�gk�rben n� fel, s �ppen ez�rt els�sorban �riembernek k�sz�l. Mint minden nemes, egyr�szt becs�letb�l, m�sr�szt kedvb�l is kutya k�teless�ge hadba vonulni, ha h�b�rura �gy k�v�nja. Term�szetesen egy nemes, ha kell� hatalommal �s befoly�ssal rendelkezik, maga is kezdem�nyezhet valamilyen m�rt�k� hadj�ratot, �m a bajv�v� taglal�sakor ez nem nagyon j�tszik szerepet. A harcba, h�bor�ban az alab�rdos egy speci�lis r�teget k�pez, t�bbedmag�val egy�tt. Az alab�rdosok - nem t�vesztend�k �ssze az alab�rd-szer� fegyvereket haszn�l� regul�ris csapattestekkel! - k�zvetlen�l nem vesznek r�szt az �tk�zetben, sem az �lbolyban, sem a tartal�kban nincs hely�k. Nem tartoznak a v�rtes gyalogs�ghoz �s a lovass�ghoz sem. Az alab�rdos kasztba tartoz� nemes lovagok a csat�t ir�ny�t�, illetve az ott r�sztvev� nagyurak - egyh�zi �s vil�gi hatalmass�gok - saj�t k�s�ret�hez, v�d�rs�g�hez, reprezentat�v h�zn�p�hez tartoznak. Csat�ba az esetek t�bbs�g�ben csak akkor bonyol�dnak, ha az ellen k�rbevette �ket, �s a gener�lisokat, f�papokat, egy�b f��ri nagys�gokat ki kell menteni a biztos fogs�gb�l, net�n a hal�l karm�b�l.

  B�keid�ben palota�rs�g, d�szk�s�ret, exkluz�v k�ld�tts�g (k�vets�g) �s egy sor hasznos-haszontalan feladat a teend�j�k. L�sd m�g az ynevi alab�rdosok c. r�szt.

HARC�RT�KEK

  Az alab�rdosok harc�rt�kei meg�llj�k a hely�ket a harcosok kasztj�ban. Kiv�l� fegyverforgat�k, b�r specializ�lts�guk nem mindig v�lik el�ny�kre. Egy alab�rdos K� alapja 9, T� alapja 20, V� alapja 75, s itt mind�ssze egy hozz�f�zni val� akad - az alab�rdos soha, semmilyen k�r�lm�nyek k�zt sem fejleszti c�lz� tudom�ny�t - C� alapja 0. Egy alab�rdos sohasem alacsonyodik le od�ig, hogy �jjal megl�j�n valakit, vagy t�rt dobjon kiszemelt ellenfele ir�ny�ba. Ez sz�mukra nem eleg�ns megold�s, amelyt�l egy igazi �riembernek tart�zkodnia illik. Az alab�rdos minden TSZ-en (m�r az els�n is) 12 HM-t kap. Ezt tetsz�s szerint oszthatja sz�t T�, K� �s V� �rt�kei k�zt, azzal a megk�t�ssel, hogy T�-j�t �s V�-j�t minden alkalommal legkevesebb 3-3 ponttal k�teles n�velni.

�LETER� �S F�JDALOMT�R�S

  Ebben bizony alulmaradnak a Harcos f�kaszt t�bbi tagj�val szemben. B�r eg�szs�gesen �lnek kisgyermekkoruk �ta - a betegesked�kb�l aligha lesz d�lceg test�r - nem lehet r�luk elmondani, hogy a f�jdalom elvisel�s�hez hozz�szoktatt�k volna �ket. El��let�k sor�n negyedannyi megpr�b�ltat�snak sincsenek kit�ve, mint mondjuk egy gladi�tor. �leter�- �s F�jdalomt�r�s-pontjaik sz�ma viszonylag alacsony. Az alab�rdos FP alapja 5, amihez Akaraterej�nek �s �ll�k�pess�g�nek t�z feletti r�sz�t adhatja hozz�. Szintenk�nt tov�bbi k6+3 pont j�rul ehhez az �rt�khez. �P alapjuk 5, amihez Eg�szs�g�k t�z feletti �rt�ke j�rul hozz�.

K�PZETTS�GEK

  Ez az els� pont, ahol a nagyobb k�l�nbs�g mutatkozik a Harcosok �s az Alab�rdosok k�z�tt, s itt v�lik k�l�n a shadoni �s az egy�b helyr�l sz�rmaz� Alab�rdos karakterek �tja is. A shadoniak el�t�rt�nete egy�rtelm�. Nemesnek sz�lettek, csal�djuk a legjobban tan�ttatta �ket, a mester a legt�bb esetben nevel� is. Egy szem�lyben oktatja az ifj�t a tudom�nyokra, a v�v�sra �s az illemre. Bevezeti az Alab�rdost a Bajv�v� K�dex (l�sd a harcosok �s barb�rok idev�g� fejezet�t) el��r�s�nak vil�g�ba, beleneveli azokat a viselked�si norm�kat, amikt�l az Alab�rdos eg�sz k�s�bbi �lete sor�n nem szabadulhat. Egy sz� mint sz�z, egy �jfajta shadoni nemes lovagjel�ltet farag bel�le. Mivel gyermekkora �s ifj�s�g�nak j� r�sze tanul�ssal telik, k�zenfekv�, hogy az Alab�rdos karakter indul�skor sok K�pzetts�ggel rendelkezz�k. Az Alab�rdos bajv�v� jelleme azonban �n�ll�s�gon �s karak�ns�gon alapul - az, hogy �nmaga szabja meg k�s�bbi sors�t �s szerep�t �ppoly er�s pontja a neveltet�s�nek, mint az udvari etikett. Az alab�rdost arra nevelik - f�leg Shadonban �s Gorvikban - hogy utas�t�st �s regul�kat ne t�rj�n, kiv�ve, ha az egy�rtelm�en nem feljebbval�j�t�l, vagy egy n�l�n�l sokkalta rangosabb valakit�l sz�rmazik. �m az eff�le szab�lyok semmibe v�tele kiv�l� lehet�s�g, hogy "bajt vonjon a fej�re", s ez�ltal rem�lhet�en becs�letb�li p�rbajba keveredjen. Az Alab�rdos viszonylag sok K�pzetts�ggel indul, �m k�s�bbi szintl�p�sei sor�n ann�l kevesebb KP-vel k�nytelen be�rni. M�g alacsony szinteken kimagaslik a t�bbi Harcos f�kaszt� karakter k�z�l, ez a hat�r id�vel elmos�dik. KP alapja ez�rt 4, amihez szintenk�nt 6 pontot k�lthet (m�r az els� szinten is).

  Az Alab�rdos rendelkezik mindazon K�pzetts�gekkel, melyek egy Harcos f�kaszt� karaktert jellemeznek. Ezeket azonban nem k�teles elsaj�t�tani - az Alab�rdost megform�l� j�t�kos d�nthet �gy, hogy egyik-m�sik K�pzetts�get nem veszi fel, cser�be valamely m�s ter�leten k�v�n j�rtass�got szerezni. Ez esetben az adott K�pzetts�g�rt j�r� KP pontot megkapja, s szabadon elk�ltheti m�sra. M�s k�pzets�geket k�telez�en fel kell vennie, mert ezek r�v�n lesz a Harcosb�l Alab�rdos. Ezek az elhagyhatatlan K�pzetts�gek d�lten vannak szedve. Az Alab�rdos K�pzetts�gei az 1. szinten:

  Tov�bbi szinteken az alab�rdosok a k�vetkez� k�pzetts�geket saj�t�tj�k el:

  N�h�ny hozz�f�znival� itt is akad. Az Alab�rdosok mindaddig nem vehetnek fel �j K�pzetts�geket, am�g egy, m�r megl�v�t Af-r�l Mf-ra nem t�k�letes�tettek. Ebbe nem tartozik bele az, amikor szintl�p�skor Mf-ot kap a karakter. Ennek a megk�t�snek az az oka, hogy az Alab�rdos jellem�b�l fakad�an mindaddig nem nyugszik, am�g t�k�jre nem fejleszti azt, amibe belev�gott. Maximalista mentalit�sukat �s szeml�let�ket ragyog�an t�kr�zi ez a szab�ly. �m, ha egy adott K�pzetts�gb�l megtanulta az, amit ember elsaj�t�that (azaz a Mesterfokot), t�st�nt �j �rdekl�d�st v�laszt. �gyelni kell, hogy ezek az �j K�pzetts�gek �sszhangban legyenek a m�r meglev�kkel. Csatabuzog�ny haszn�lat�t �s alk�mi�t, herbalizmust �s m�regkever�st/semleges�t�st sohasem fog tanulni egy Alab�rdos sem, hi�ba nagyszer� �s hasznos K�pzetts�gek. Ugyanakkor nyelvet, t�rt�nelmet, szexu�lis kult�r�t, hamisk�rty�t, sz�n�szmesters�get, net�n a k�pz�m�v�szet valamely �g�t sz�vesen pedzegeti.

  �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy az Alab�rdos nemes lovag, ha ki kell �llni valami�rt, s nagyst�l� sz�lh�mos, �gyes sz�forgat� �s szenved�lyes �rvel�, ha el kell �rni valamit. Lovag, b�rd �s harcos egy szem�lyben.

  Az etikett k�pzetts�g itt �s most arra vonatkozik, hogy az Alab�rdos ismeri haz�ja, s r�gi�j�ba tartoz� k�t m�sik orsz�g etikettj�t. A sz�l�haz�j�ra vonatkoz� etikettet Mf-on, a t�bbit Af-on �rti.

  Legendaismerete jobb�ra lovagi h�sk�ltem�nyekre �s eposzokra t�maszkodik. Saj�t orsz�g�nak h�roszait �s legend�it jobban, a k�lvil�g esem�nyei k�z�l csak a kiemelked�ket ismeri.

  Neh�zv�rt viseletet csak a r� jellemz�, speci�lisan a kaszt sz�m�ra kidolgozott mellv�rtre kap. Ezzel kapcsolatban b�vebb inform�ci�k tal�lhat�k az Alab�rdos fegyvert�ra pont alatt.

  Nyelvismeret�r�l elmondhat�, hogy am�g egy nyelvet magas fokon nem besz�l (legal�bb Af4), addig nem v�g �jabb nyelv elsaj�t�t�s�ba. Az alab�rdos n�zetei szerint az ember vagy t�k�letesen �s v�laszt�kosan besz�l, vagy sehogyan.

  Shadonban �s Gorvikban van igaz�n haz�ja az Alab�rdosoknak, de k�lhoni orsz�gokban is tal�lkozhatunk vel�k. K�pz�s�k minden esetben k�tr�t� - nagyvil�gi lovagi st�lusukat egy gorvikb�l vagy shadonb�l elsz�rmazott nevel�mester alapozza meg �s csiszolja t�k�jre, m�g alab�rdos tiszts�get egy fontos �s tehet�s nemesember, uralkod�, egyh�zi vezet�, stb, test�rg�rd�j�ban szerezhetnek az ottani mesterekt�l.

AZ ALAB�RDOS FEGYVERT�RA

  Az alab�rdos - nev�vel ellent�tben - f� fegyver�nek a rap�rt, azaz a v�v�t�rt tekinti. Shadonban �s Gorvikban ez a v�v�t�r a rap�r, m�s orsz�gokban, f�leg �szak-Yneven a hossz�kard �s a rap�r �tv�z�s�b�l sz�letett kardot tartj�k hozz�juk m�lt�nak. A k�t kard k�zt minim�lis elt�r�s figyelhet� meg, v�v�sra, p�rbajra mindkett� t�k�letesen alkalmas. A hossz�kard �s a rap�r �tv�zet�t el�sz�r a d�li Predocban kezdt�k el alkalmazni, inn�t a neve is: predoci egyeneskard. V�v�st�lust�l f�gg�en, az Alab�rdos oldal�n �s bal kez�ben gyakran bukkan fel a h�r�t�t�r. A Shadoni P�rbajk�dex nem csak, hogy enged�lyezi, de k�l�n fejezetekben taglalja a csak ezzel a kieg�sz�t� fegyverrel t�rt�n� v�v�s k�l�nf�le szab�lyos m�dozatait, illetve a rap�r-h�r�t�t�r egyidej� haszn�lat�t. Gorvikban n�hol a h�r�t�t�r helyett a stilettot, ezt a csak �s kiz�r�lag sz�r�sra tervzett, hengeres, �l n�lk�li, sz�les keresztvas� d�szt�rt l�thatjuk. Harc�rt�kben a h�r�t�t�r �s a stiletto k�zt nincs sok el�t�r�s.

  Az alab�rdos m�sodlagos fegyvere az alab�rd. Ennek rendk�v�l sokf�le v�ltozata �s verzi�ja l�tezik, sokszor orsz�gonk�nt is. Shaodnban p�ld�ul nyolcf�le alab�rdt�pust tartanak sz�mon, melyeket egy ilyen alab�rdos sz�gyenkez�s n�lk�l haszn�lhat. Az egyszer�s�g kedv��rt nem tesz�nk k�l�nbs�get Harc�rt�kekben ezek k�zt - am�gy is ink�bb csak kin�zetre k�l�nb�znek. Funkci�juk egy�rtelm� - a v�rtek �tlyukaszt�s�ra, a pajzstart� kar leb�n�t�s�ra, a lovas nyeregb�l val� kir�nt�s�ra �s a roham (gyalogos vagy lovas) megt�r�s�re. �ltal�nos t�vhit, hogy az alab�rd - mint a t�bbi sz�lfegyver - egyr�szt orm�tlan, m�sr�szt lass�, harmadr�szt esetlen, �s nem utols�sorban nemtelen fegyver. Ez ut�bbi pont k�ts�gk�v�l igaz a kasz�b�l-kap�b�l �teszk�b�lt alkalmatoss�gokra, �m azt senki hozz��rt� nem vonhatja k�ts�gbe, hogy egy alab�rd b�ven lehet olyan sz�p �s m�v�szi kidolgoz�s�, mint ak�rmelyik kard (l�sd k�pt�r). Az orm�tlans�g�ra pedig az a v�lasz, hogy az alab�rddal h�romf�lek�pp lehet t�madni an�lk�l, hogy "c�lba" kellene ford�tani - a k�t v�g�vel �s a k�zep�vel. A haszn�lat m�dja mindig att�l f�gg, milyen a harci helyzet. Ha az els� sz�m� t�mad�s sikertelen, nem kell ism�t visszah�zni, majd �j csap�snak vagy sz�r�snak nekihuzakodni - el�g tov�bbp�rgetni a fegyvert, s a m�sik fel�vel zsibbaszt� erej� �t�st m�rni, vagy a k�zep�n keresztbe fogni �s mint a botv�v�k, �gy t�madni.

  K�ts�gtelen, hogy az Alab�rdos csak kev�sszer van arra szorulva, hogy test�ri alab�rdj�t harcban is haszn�lja. A harc sz�m�ra a bajv�v�sb�l �s a p�rbajb�l �ll, ezt pedig karddal, a fegyverek kir�lyn�j�vel kell megv�vni. Mindazon�ltal ha a csatat�ren vagy spont�n helyzetben k�nyszer�l harcra egy v�rtes, pajzsos, net�n lovas ellenf�llel szemben, az ilyenkor fogpiszk�l�v� degrad�l�d� kis v�v�t�r�n k�v�l m�s fegyvere is akad.

  Az Alab�rdos a l�t�t els�sorban a csatatereknek �s a harcnak k�sz�nheti. Mint m�r eml�tett volt, az Alab�rdos nem egyszer� harcos, akiket nagy t�megben vetnek be, s nem is tet�t�l talpig p�nc�lozott lovag egy hatalmas m�ret� �s erej� harci parip�n. Az Alab�rdosok viszonylag kis l�tsz�mban l�teznek, ennek k�sz�nhetik kuri�zumukat is. Mindig egy fontos �s �rt�kes ember vagy emberek kis csoportja k�r�l alkotnak k�s�retet, aff�le dekorat�v �s reprezentat�v test�rs�get. Harcban k�l�n r�szt k�peznek a f�csapatok �s a tartal�k mellett - �k azok, akik csak akkor tal�lkoznak az ellenf�llel, ha a gener�lisokat vagy a f�nemeseket kell kiv�gni egy meleg helyzetb�l, kimenek�teni �ket �gy, hogy a f�s�gek haja sz�la se g�rb�lj�n. Lovon �s gyalogosan egyar�nt hat�konyak, m�gis ritk�n jutnak szerephez - �rthet� m�don. Tal�n �ppen ez�rt van, hogy m�s elfoglalts�got tal�ltak maguknak, tal�n ez�rt lehets�ges ennek az �jfajta nemes lovagi r�tegnek a l�trej�tte �s vir�gz�sa.

  Az Alab�rdos tradicion�lisan egy rendk�v�l gondosan megmunk�lt �s gazdagon d�sz�tett mellv�rtet visel - term�szetesen csak csat�kban �s illusztris alkalmakkor, esetleg utaz�s k�zben. Ez a mellv�rt jelent�sen k�l�nb�zik a lovagok neh�z p�nc�lzat�t�l - egy nyitott �s d�szes sisakon k�v�l semmif�le kieg�sz�t� nem tartozik hozz� - sem v�llvasak, sem l�bvasak, sem karvasak, sem p�nc�lkeszty�. A mellv�rt viszonylag v�kony �s k�nny�, ez�rt nem nagyon akad�lyozza a mozg�sban, ugyanakkor l�nyeges v�delmet ny�jt cs�p�t�l a nyak vonal�ig. Ennek a v�rtnek az �rt�kei: MGT: 2 SF�: 2. A mellv�rt �s a sisak alatt semmif�le tov�bbi v�delem nincs, ellent�tben a lovagi v�rtekkel, ahol er�s l�ncg�nya �s b�r- vagy poszt�v�rt eg�sz�ti ki az ac�llemezeket. Az Alab�rdosok mellv�rtje a legkiv�l�bb ac�lb�l, ritk�n abbitb�l vagy mithrillb�l k�sz�l. �m ezen k�l�nleges p�nc�lok rendk�v�l ritkas�gsz�mba mennek, �ppen ez�rt szinte beszerezhetetlenek �s rendk�v�l dr�g�k �s �rt�kesek. Gyakran t�bbet �nek, mint a visel�j�k (fogs�g vagy v�lts�gd�j eset�n). Egy abbit vagy mithrill mellv�rt �rt�kei az Alab�rdos sz�m�ra: MGT: 1 SF�: 3.

SPECI�LIS TULAJDONS�GOK, EGY�B JELLEGZETESS�GEK

  Az alab�rdos ugyanolyan szem�lyes k�t�d�st alak�t ki a v�v�t�re ir�nt, mint az a harcosok �s barb�rok kieg�sz�t�ben a bajv�v� alatt olvashat�. Szint�n a bajv�v� szintl�p�si t�bl�zat�t haszn�lj�k, �s speci�lis tulajdons�gaik is a bajv�v�val mutatnak hasonl�s�got. Elv�gre az alab�rdos a bajv�v� egy v�ltozata. A kieg�sz�t�ben olvashat� bajv�v� st�lusokat is haszn�lj�k, s minden tov�bbi inform�ci�t ott lehet elolvasni r�luk.

MEGJEGYZ�SEK

  �les szem� �s gyakorlott Magus j�t�kosok sz�m�ra m�r vil�goss� v�lt, hogy a fenti le�r�s a Harcosok, barb�rok c. kieg�sz�t�b�l lett �tv�ve - majdnem egy az egyben. �m n�hol kisebb-nagyobb m�dos�t�sok tal�lhat�k, melyeknek oka a kaszt emberibb� t�tele. Ilyen m�dos�t�s p�ld�ul, hogy az Alab�rdos ugyan�gy dobja az Asztr�l k�pzetts�g�t, mint ak�rmelyik m�s Harcos kaszt� karakter, �s a k�s�bbi szinteken �rkez� b�nusz k�pzetts�gek is eltol�dtak egy picit. Igaz�n nagy m�dos�t�s m�gis sehol sem tapasztalhat�, lesz�m�tva azokat a speci�lis dolgokat, melyek r�v�n megsz�letett maga az �j kaszt. A bajv�v� kasztot csak az olyan j�t�kok sor�n lehet eredm�nyesen �s k�vetkezetes rendszeress�ggel j�tszani, amely renesz�nsz jelleg�, ahol nincsenek sz�rnyek, nincsenek v�rtes ellenfelek. Az alab�rdost, mint a bajv�v� egy v�ltozat�t szint�n lehet j�tszani az ilyen j�t�kokban - �s az �sszes t�bbi esetben is.

AZ YNEVI ALAB�RDOSOK

  Ha az alab�rdos ill. a bajv�v� ker�l sz�ba, mindenki Shadonra gondol. �pp ez�rt els� p�ld�nk a Shadoni Kir�lyi Alab�rdos Test�rg�rda (Le Moi Dranes D'anaruen). Tal�n az egyik legr�gibb m�ltra visszatekint�, s legnagyobb hagyom�nyokkal b�r� g�rda ez. Koron�val �k�tett c�mer�k�n k�t liliom mellett k�t oroszl�n tal�lhat�, melyek a kir�lyi csal�d ir�nti h�s�get �s a rettenthetetlen b�tors�got szimboliz�lj�k.

  A G�rda hagyom�nyosan egy ezredb�l (sz�mszer�en furcsa m�don n�gysz�zh�sz emberb�l) �ll. �j tagot csak akkor avatnak, ha van �resed�s, az ilyen pedig felett�bb ritka alkalom. Ez esetben is csak aj�nl�ssal lehet beker�lni, legkevesebb h�rom alab�rdos test�r �s egy g�rdakapit�ny k�zbenj�r�sa sz�ks�geltetik. �vente, k�t�vente egy-k�t �j tagot avatnak.

  A Le Moi Danares D'anaruen els�dleges feladata a kir�lyi csal�d tagjainak v�delme. Palota�rs�get adnak, d�szszeml�ken vonulnak fel, a k�vets�gbe vagy vad�szatra, vend�gs�gbe indul� m�lt�s�gok mellett teljes�tenek szolg�latot. Az �lland� k�sz�lts�g nyolcvank�t f�, a t�bbieknek el�rhet� k�zels�gben kell tart�zkodni. Sz�n�k a kir�lyk�k �s az arany, mellv�rtj�k �s ujjasuk ezekkel a sz�nekkel d�sz�tett. A Kir�lyi G�rda tagjai sz�m�ra tiltva van mindennem� p�rbaj �s egy�b kih�g�s - a legt�bb fegyelmi elj�r�s sajnos pont ezen pontok megszeg�se miatt t�rt�nik. Ugyanis a t�rv�ny kimondja, hogy a G�rda tabardj�t tilos v�rrel szennyezni - azt azonban sehol sem eml�ti egy paragrafus sem, hogy a becs�letb�li k�rd�sek eld�nt�s�nek idej�re nem lehetne lecser�lni az uniformist. Az sincs sehol sem kik�tve, hogy a g�rdatagok nem gyakorlatozhatnak az �llom�shely�k�n k�v�l - el�g, ha a sz�nen tart�zkodik legal�bb m�g egy alab�rdos, aki az edz�mester feladatk�r�t t�lti be - term�szetesen csak formas�gb�l. S ha egy ilyen edz�s net�n hal�los kimenetel�... El�fordul a legjobb csal�dban is. A Shadoni Kir�lyi Alab�rdos Test�rg�rda tagjai, ak�r hivatalb�l, ak�r puszta szesz�lyb�l, a G�ly�k tenger�nek eg�sz partvid�k�n fel-felbukkanhatnak.

  Szint�n shadoni illet�s�g� a Aux D'ani�re G�rda, amely Shadon m�sik nagyhatalmi t�m�r�l�s�nek, a Bel Esstesso hercegi csal�dnak szolg�lat�ban �ll. Az � sz�n�k fekete-ez�st-k�k, c�mer�k a Bel Esstesso c�mer egy m�dos�tott v�ltozata - k�t oroszl�n alab�rddal �riz egy koron�t �s egy k�dexet. A kir�lyi �llatok itt is a hat�rozotts�got, a b�tors�got �s a harciass�got jel�lik, a korona �s k�dex pedig a Bel Estessok ir�nti h�-s�get �s lojalit�st el�li. A G�rda majdnem ugyanolyan n�pszer�, rangos �s �si, mint a Kir�lyi G�rda, ez sz�mos kisebb-nagyobb �sszet�z�shez vezetett m�r. Az Aux D'ani�re l�tsz�ma k�tsz�zt�z �s k�tsz�zharminc�t f� k�zt ingadozik, itt nincs olyan nagy szigor�s�g az �j �s r�gi tagokat illet�en, mint a Le Moi Danares D'anarues eset�ben. �k is egy ezredet alkotnak, h�rom sz�zaddal. Ezen G�rda tagjai kiv�tel n�lk�l �lland�an szolg�latban van-nak, noha ez a szolg�lat lehet olyan, hogy hetekig egy v�rosban kell "t�tlenkedni�k", am�g valamely Bel Esstesso ism�t �tra nem k�l. Sz�mukra nem tilos a p�rbaj, s�t, kifejezetten el�ny�s, ha min�l t�bb kardp�rbaj r�v�n bizony�tj�k hasznoss�gukat �s r�termetts�g�ket. Egy kik�t�s l�tezik, amely n�mileg g�tat szab a f�ktelen mentalit�snak - tilos kih�v�k�nt �s provok�tork�nt fell�pni�k, tilos els�nek kardot ragadniuk. �gyes alab�rdosok sz�m�ra term�szetesen nem jelent nagy gondot, hogy �gy csavarj�k a szavakat, m�g v�g�l keszty�t haj�tsanak a l�baikhoz.

  �r�kon �t lehetne m�g r�szletezni a sz�mtalan kisebb-nagyobb shadoni alab�rdos test�rg�rd�kat. Z�r�sk�nt k�vetkezzen egy carapp�i, viszonylag �j kelet� alab�rdos g�rda ismertet�se. A Lerio-i Szent Hug� Feh�r G�rda az els� egyh�zi alab�rdos rend. Tal�n a legfurcs�bb mind k�z�tt, hiszen hi�ba hatja �t az Egyetlen hite minden igaz shadoni sz�v�t �s lelk�t, az alab�rdos mentalit�s el�g t�vol �ll a (t�bbek k�zt) egys�get, szeretetet �s b�kess�get hirdet� Domvikt�l. �me az �l� p�ld�ja annak, hogyan tal�lkozik a hit �s a kard. A Feh�r G�rda tagjai term�szetesen ugyanolyan, ha nem jobb nemesi "k�pz�st" kaptak, mint m�s t�rsaik, �s bizony ugyan�gy nem haboznak fegyverrel fell�pni, ha Carapp� �rsek�nek fens�ges szem�ly�t vesz�ly fenyegeti. A Feh�r G�rda a Carapp�i �rseks�g ir�ny�t�sa �s fel�gyelete alatt �ll.

  C�mer�k�n h�feh�r alapon arannyal szeg�lyezett mez�ben f�mot�vum a h�rom domb felett rep�l�, mindk�t l�b�val egy kardot tart� griffmad�r. A h�rom domb a carapp�i �rseks�get, mint h�rom egyh�zi megyesz�khelyet jel�l (megtal�lhat� az �rseks�g c�mer�ben is), a griff pedig Carapp� tradicion�lis c�mer�llata. Ez a G�rda az �rseks�g alap�t�j�nak, Lerio-i Szent Hug�nak neve ut�n c�mzi mag�t, �s teljesen az �rseks�g szolg�lat�ban �ll. Tagjai olyan nemesek, akik v�gigj�rt�k Domvik egyh�z�nak als�bb l�pcs�fokait, majd egyh�zi szolg�lat helyett megmaradtak ugyan Domvik k�zvetlen szolg�inak, de papi felavat�si szertart�sban ilyen vagy olyan okokb�l kifoly�lag nem r�szes�ltek. Tekint�lyes, m�lt�s�gteljes figur�k egyt�l egyig, hivatalos egyenruh�juk is eg�szen m�s, mint a t�bbi g�rda agyond�sz�tett, m�r-m�r hivalkod� �s direkt a felt�n�st keres� �lt�z�kei.

  A Feh�r G�rda d�sz�rs�get �ll vall�si k�rmenetek, fontosabb egyh�zi szertart�sok, �ldozati bemutat�sok �s m�s reprezentat�v alkalmakkor, �lland� v�d�rs�get alkotnak a carapp�i �rseki palot�ban, �s a f�bb papok illetve azok vend�geinek rezidenci�j�n. Mindennem� fegyveres konfliktust ker�lni�k kell, melynek megs�rt�se azonnali kik�z�s�t�ssel j�r - term�szetesen nem egyh�zi �tokkal, csup�n a Feh�r G�rd�t�l kell megv�lniuk. �m k�teless�g�k hat�rozottan sz�nre l�pni, ha mag�nak Domviknak ked-ves cselekedetet hajtanak ezzel v�gre - Shadonban pedig nem neh�z valamilyen val�s, vagy mondvacsin�lt �r�ggyel a H�tarc� nev�ben hullatni a dr�ga emberi v�rt. Hiba lenne azt gondolni, hogy a Feh�r G�rda alab�rdosai a bajv�v� mentalit�s megcs�fol�s�t jelenten�k. Igaz, j�val visszafogottabban �s higgadtabban gondolkoznak �s cselekszenek, mint m�s t�rsaik, azonban, ha a sz�ks�g �gy hozza, egy t�ren sem maradnak el - sem mentalit�sban, sem virtusban.

  Shadonon k�v�l nagy hagyom�nya van az alab�rdos g�rd�knak Gorvikban, valamint tal�lkozhatunk kisebb, e k�t orsz�g mint�j�ra szervezett rendekkel a G�ly�k Tenger�nek eg�sz partvid�k�n. Term�szetesen csak a leggazdagabb nemesurak �s egyh�zi vezet�k engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy a hagyom�nyos - t�bbnyire l�thatatlan - test�rs�g mellett egy ilyen reprezentat�v d�szk�s�rettel is k�rbevegy�k magukat. Ahol egyszerre egyn�l t�bb alab�rdossal tal�lkozunk, ahol nem �ppen �tutaz� alab�rdossal sz�llunk meg egy tavern�ban, ott biztosak lehet�nk benne, a k�zelben egy eg�sz g�rda tal�lhat�. Jobb ezt �szben tartani, s csak ut�na cselekedni. Az alab�rdosok g�rd�i nem fejvad�szrendek, de ha magunkra harag�tunk egyet k�z�l�k, biztosak lehet�nk abban, hogy egyszerre csak azon kapjuk magunkat, egy eg�sz g�rda igyekszik a renden esett s�relem megtorl�s�t behajtani rajtunk...