Fegyverek �s V�rtek

Egyetlen Kalandmester sem ker�lheti el azt a meglehet�sen nehezen kezelhet� helyzetet, mikor a j�t�kban el�sz�r jelennek meg a k�l�nleges anyag�, net�n m�gikus tulajdons�gokkal b�r� fegyverek, v�rtek. Nem sokat tehet, hiszen a n�pszer� kieg�sz�t�k �s kalandmodulok k�z�tt is nem egy olyan akad, ami a kellet�n�l b�kez�bben b�nik az eff�le �rt�kekkel. Az alapk�nyv mintakalandja sor�n p�ld�ul k�t m�gikus tulajdons�gokkal b�r� fegyver is beszerezhet�. Az pedig felett�bb val�sz�n�tlen, hogy a rutinos kalandoz�k lemondan�nak a m�gikus fegyver jelentette el�ny�kr�l. Mi�rt is tenn�k, hiszen e t�rgyak t�bbnyire el�ny�ket jelentenek, minden h�tr�ny n�lk�l. Vagy m�gsem?

Term�szetesen a m�gikus fegyverek mellett, az egy�b k�l�nleges fegyverek is hasonl� gondokat jelentenek. Az abbitac�lb�l k�sz�lt t�rgyak j�t�kba ker�l�s�t pedig felett�bb neh�z volna megakad�lyozni, hiszen t�bb j�tszhat� kaszt eleve ilyen fegyverrel indul. Hasonl�an neh�z a T�rpe kalandoz�k Lun�r fegyvereihez korl�toz�sokat rendelni. R�ad�sul k�nnyen bel�that�, hogy egy n�p �ltal sz�lesebb k�rben haszn�lt t�rgyakhoz botors�g volna v�gzetes h�tr�nyokat rendelni.

Az egyetlen, amit tehet�nk, hogy egy kicsit r�szletesebben is foglalkozunk az ilyen k�l�nleges fegyverekkel, �s v�rtekkel. �gy ugyanis k�nnyen eljuthatunk oda, hogy ezek val�s h�tr�nyait is felismerj�k. Ezek a h�tr�nyok pedig nem teszik �rthetetlenn� sz�munkra, hogy egy-egy n�p mi�rt is haszn�lja olyan sz�les k�rben az adott anyagot, fegyver- vagy p�nc�lt�pust, kov�csol�si m�dszert.

A kov�cs

Mikor egy abbitac�l sodronying beszerz�s�n f�radozik, term�szetesnek t�nik sz�m�ra, hogy a sodronying el�ny�s tulajdons�gai kiz�r�lag ritka �s nehezen hozz�f�rhet� anyag�nak k�sz�nhet�. Hajlamos megfeledkezni r�la, hogy m�g egy �tlagos sodronying t�bbnyire a kov�csm�hely m�r �n�ll�an dolgoz� seg�deinek, s a fiatal mestereknek munk�j�t dics�ri, addig az �rt�kesebb f�mekb�l k�sz�lt, a m�hely h�rnev�t �regb�teni hivatott remekm�vek szinte biztosan a m�hely legnagyobb tud�s� mester�nek keze alatt k�sz�lnek, t�bbnyire rendel�sre.

A szer�nyebb tud�s� mesterek m�helyeiben pedig biztosan nem k�sz�lnek k�l�nleges anyag� v�rtek, fegyverek. Az igazi mesterek �ltal, k�l�nleges anyagokb�l k�sz�tett egyedi mesterm�vek �s az �tlagos m�helyek seg�dei �ltal k�sz�tett egyszer� v�rtek, fegyverek k�z�tti k�l�nbs�g, pedig b�ven indokolja a j�t�ktechnikai el�ny�ket.

Azt azonban senkinek sem szabad elfeledni, hogy a karbantart�st nem ig�nyl� fegyvereket bizony sem Yneven, sem F�ld�nk�n nem fedezt�k m�g fel. A nem megfelel�en karbantartott fegyver pedig komoly h�tr�nyokkal rendelkezik. Ahhoz pedig, hogy egy igaz�n k�l�nleges fegyver k�l�nleges is maradhasson, a fegyver karbantart�s�nak is hasonl�an k�l�nlegesnek kell lennie. Nos ez az, amit a legt�bb kalandoz� nem tud, vagy nem akar ny�jtani a fegyver�nek. Legfeljebb a k�vetkez� kaland el�tt vesz egy �jat.

Magyar�n sz�lva a k�l�nleges fegyverre �h�toz� karakternek nem sok v�laszt�sa marad. Vagy maga tanul bele a kov�csmesters�gbe, ami bizony rengeteg id�be ker�l, vagy rendszeresen ig�nybe veszi egy megfelel�en k�pzett kov�csmester szolg�ltat�sait. Ez pedig megint id�be �s p�nzbe ker�l. A t�rpe, aki nem hagyja el haz�j�t szinte �szre sem veszi, hogy a Lun�r fegyverek karbantart�s�ra k�pes kov�csok milyen ritk�k. Egy kalandoz� eset�n azonban kicsit m�s a helyzet.

A karbantart�st, jav�t�st j�val nehezebb� teszi, hogy az igaz�n nagy tud�s� kov�csok nem sz�vesen jav�tanak olyan fegyvert, amit m�s k�sz�tett. �gy a jav�t�sok �s a karbantart�s �ra k�nnyen csillag�szati magass�gokba emelkedhet. K�nnyen elk�pzelhet� olyan eset, hogy a teljesen m�s technik�kat alkalmaz� kov�csok egy�ltal�n nem k�pesek az egym�s �ltal k�sz�tett fegyverek jav�t�s�ra, karbantart�s�ra. Ilyenkor a p�nz nem seg�t, fel kell keresni a fegyver eredeti k�sz�t�j�t. Ehhez term�szetesen tudni kell, hogy ki k�sz�tette a fegyvert. Az illet�nek m�g �lnie kell, sz�ba kell �llnia a karakterekkel, s mondanom sem kell, hogy mindezek ut�n szembe kell n�zni azzal a t�nnyel is, hogy a kov�csmester dikt�lja az �rat, a kalandoz� meg vagy kifizeti, vagy lemondhat a k�l�nleges fegyver�b�l ad�d� el�ny�kr�l.

A m�gikus fegyver

A m�gikus fegyver �s v�rt mindezek mellett term�szet�b�l fakad�an egy komoly h�tr�nnyal rendelkezik. F�ggetlen�l att�l, hogy m�gikus tulajdons�gait minek is k�sz�nheti szerkezete man�t f�kusz�l. A m�gikus anyagokra �s a var�zsfegyverekre egyar�nt jellemz�, hogy a m�gikus tulajdons�gaik megtart�s�hoz sz�ks�ges m�gikus energi�kat a manah�l�b�l fedezik. Ez a t�rp�ket persze nem zavarja, a kalandoz� csapat var�zstud�it azonban ann�l ink�bb, hiszen �k szint�n a manah�l�t�l f�ggenek.

Egy a manah�l�t folyamatosan megcsapol� var�zst�rgy pedig minden leplez�st�l f�ggetlen�l �rz�kelhet� marad a var�zshaszn�l�k sz�m�ra. Magyar�n sz�lva a m�gikus tulajdons�gokkal b�r� fegyver k�nnyen el�rulja haszn�l�j�t. Mindezek mellett a m�gikus t�rgyakra vonatkoz� szok�sos megk�t�sek is �rv�nyesek ilyen esetben, magyar�n sz�lva az ilyen fegyverek nem tehet�ek sem l�thatatlann�, sem l�giess� a term�szetes anyagok m�gi�j�nak seg�ts�g�vel.

Tal�n akad olyan, aki felteszi a k�rd�st, hogy a fegyverk�sz�t�s cs�cs�nak tartott Slan kardok mi�rt nem k�sz�lnek m�gikus anyagokb�l? A k�rd�s jogos, hiszen a kardm�v�szeket nem zavarn�, hogy fegyver�k a manah�l� energi�ib�l t�pl�lkozik, �s a Slan kard kikov�csol�s�ra k�pes kov�csok tud�sa is megfelel� az ilyen k�l�nleges anyagok megmunk�l�s�hoz. Nos ennek sz�mtalan oka van. Az egyik legfontosabb ok, hogy minden m�gikus, vagy m�gikus anyag� fegyvernek saj�t aur�ja van. Ez a fegyverre jellemz� saj�t, meglehet�sen er�s m�gikus aura pedig nem tehet� a Slan aur�j�nak r�sz�v�, �gy ilyen fegyverrel Chi harc, n�h�ny kiv�teles esett�l eltekintve, nem folytathat�.

A fent eml�tett k�l�nleges esetnek tekinthet� a szem�lyes aur�hoz igaz�tott egyedi m�gikus fegyverek esete, �m az ilyen fegyverek �ra meglehet�sen borsos, �s Ynev szerte alig 1-2 tucatnyi olyan var�zstud� akad, aki k�pes az ilyen fegyverek megalkot�s�ra. Az ilyen fegyverek megalkot�s�ra term�szetesen k�l�nleges szab�lyok vonatkoznak. Ha egy kalandoz� m�gis eff�le fegyverre �h�tozna, akkor fel kell k�sz�lnie arra, hogy a megrendelt �s kifizetett fegyver elk�sz�lt�ig legal�bb 3-4 �vet kell v�rakoznia. Term�szetesen az ilyen fegyverek k�sz�t�se sz�mos var�zseszk�z �s k�l�nleges anyag haszn�lat�t is ig�nyli, ezeket pedig a karakternek t�bbnyire mag�nak kell beszereznie.

A fegyver

Ism�t egy els�sorban a fegyverekre jellemz� probl�ma, hogy a k�l�nleges f�mekb�l k�sz�lt fegyverek s�lya igencsak elt�r a k�z�ns�ges ac�lb�l k�sz�lt fegyverek�t�l. Magyar�n sz�lva a hagyom�nyos �s a k�l�nleges anyag� fegyver kezel�se gyakran elt�r� technik�kat ig�nyel. Egy 7 kil�s pallos s�lya akad�lyozza a mozg�st, �m ugyanez a s�ly komoly tekint�lyt is ad a fegyvernek, hiszen az elind�tott csap�st igen neh�z meg�ll�tani. Egy alig 3 �s f�l, 4 kil�nyi abbitac�l pallos eset�ben ugyanez j�val kev�sb� mondhat� el. A fegyver s�lya, a s�lyeloszt�s, a h�r�t�skor tapasztalt er�viszonyok teh�t megv�ltoztak.

Magyar�n sz�lva a hagyom�nyos �s a k�l�nleges anyag� fegyverek haszn�lata (anyagonk�nt) k�l�nb�z� k�pzetts�get ig�nyelhet a KM d�nt�se szerint. (�jabb ok az abbitac�l Slan kard ellen. Itt ugyanis a trad�ci�k szerinti s�ly �s s�lyeloszt�s is sz�ks�ges a Chi harchoz) Akinek ez m�g nem volna el�g, annak nem �rt felh�vnom a figyelm�t a t�nyre, hogy vannak olyan fegyverek, amiket egyszer�en �rtelmetlen volna k�l�nleges f�mekb�l k�sz�teni. Hiszen egy k�nnyebb anyag nem jelent igaz�n j� megold�st azokn�l a fegyverekn�l, ahol els�sorban a nagy s�ly a l�nyeg. Magyar�n sz�lva a KM d�nt�s�n m�lik, hogy a fegyver k�l�nleges anyag� v�ltozata milyen el�ny�kkel �s h�tr�nyokkal rendelkezik. Ahol azonban nem kifizet�d� a k�l�nleges anyag� fegyver haszn�lata ott komoly gondot okozhat az is, hogy az elk�sz�tett fegyver haszn�lat�t a karakter nem tudja kit�l megtanulni. Ebben az esetben ism�t csak a k�l�nleges teljesen szem�lyre szabott fegyver jelenti a megold�st. Ezt pedig a Slan kard kapcs�n m�r ismerj�k.

A szab�lyok

A fegyverek karbantart�s�hoz sz�ks�ges ismereteket a hagyom�nyos anyagokb�l k�sz�lt fegyverek eset�n az adott fegyverre vonatkoz� fegyverhaszn�lat k�pzetts�g tartalmazza. Mivel a k�l�nleges anyag� fegyverek, puszt�n a jelent�sen elt�r� s�lyuk, rugalmass�guk miatt k�l�n fegyverhaszn�lat k�pzetts�get ig�nyelhetnek, ez�rt a k�l�nleges anyag� fegyverre vonatkoz� k�pzetts�g szint�n tartalmazza a karbantart�shoz sz�ks�ges ismereteket.

A szok�sost�l elt�r� kialak�t�s� fegyverek eset�n a fegyver rendszeres karbantart�sa a fegyver k�sz�t�j�t�l tanulhat�, a szakma k�pzetts�gn�l le�rtak szerint. Az alapfok ebben az esetben csak a rendszeres karbantart�sra, m�g a mesterfok a kisebb-nagyobb jav�t�sokra is elegend�. A nem megfelel�en karbantartott fegyver STP �rt�ke, a haszn�lat sor�n szerzett esetleges s�r�l�seken fel�l, hetente 1-gyel cs�kken.

Amennyiben a mes�l� a harcban nem sz�mol a t�rgyak esetleges s�r�l�seivel annyiban, a harcban haszn�lt minden fegyver �s v�rt a harc v�g�n 1-5 STP-t vesz�t, a b�r- �s poszt�v�rtek �s a k�l�n�sen s�r�l�keny fegyverek k�tszeres sebz�st szenvednek el, m�g a norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt „t�rhetetlen” t�rgyak a sebz�s fel�t-negyed�t szenvedik csak el. A s�r�lt t�rgyak m�dos�t�it az al�bbi szab�lyok tartalmazz�k.

• A b�r �s poszt�v�rtek SF� �rt�ke minden 10 elvesztett STP ut�n 1 ponttal cs�kken.
• A f�mv�rtek SF� �rt�ke minden 8 elvesztett STP ut�n 1 ponttal cs�kken.
• Ha egy sz�r�/v�g� fegyver elveszti STP �rt�k�nek 10%-�t kicsorbul, sebz�se a ¾-e lesz a szok�sosnak.
• Ha egy sz�r�/v�g� fegyver (sz�lfegyver, �j, sz�mszer�j) elveszti STP �rt�k�nek 25%-�t, akkor T� �t�ke 5-tel cs�kken, sebz�se pedig a szok�sos �rt�k fel�re cs�kken.
• Ha egy fegyver elveszti STP �rt�k�nek 50%-�t, akkor harcban gyakorlatilag haszn�lhatatlann� v�lik. A fegyver s�r�l�sei miatt a forgat�s�n�l a szok�sos technik�k nem alkalmazhat�k, csak a fegyver �p r�szeivel lehet �gy-ahogy csapkodni. Innen a fegyver forgat�sa a Kocsmai vereked�s k�pzetts�g hat�lya al� tartozik, a fegyver minden harc�rt�ke 10-zel cs�kken, sebz�se pedig a szok�sos �rt�k ¼-e.
• A jel- vagy r�nam�gikus �ton k�sz�lt t�rgyakn�l a var�zsjel minden elvesztett STP ut�n 5% �sszead�d� es�llyel megt�rik. Ha a t�rgy STP �rt�k�nek 50%-�t elveszti, a jel mindenk�ppen megt�rik.

Kov�csok

A fegyverek k�sz�t�s�n�l a kov�cs tud�sa a legfontosabb. E tud�st igen neh�z volna egyetlen k�pzetts�gben meghat�rozni. �ppen ez�rt a szab�lyok t�bb k�pzetts�g mellett a fajt �s a kasztot is figyelembe veszik. A v�geredm�ny egy sz�zal�kban m�rt mesters�gbeli tud�s. Ennek �rt�ke nem ritk�n meghaladja a 100%-ot, ami egy k�r�lbel�l egy v�rosi fegyverkov�cs felel meg. A kov�cs k�pzetts�g�nek meghat�roz�s�ra szolg�l� t�bl�zat a p�nc�lkov�csok eset�ben puszt�n a vonatkoz� k�pzetts�gek nev�ben t�r el.

A karakter a k�pzetts�gei, kasztja �s faja alapj�n kiv�lasztja a sz�m�ra legmegfelel�bb alap�rt�ket, �s ehhez adja hozz� az egy�b k�pzetts�gek �s k�pess�gek alapj�n j�r� m�dos�t�kat. A mesterfokot meghalad� k�pzetts�gek eset�n pluszban elk�lt�tt k�pzetts�gpontok �sszeadhat�ak �s a karakter sz�m�ra legmegfelel�bb k�pzetts�g/tehets�g szerint felhaszn�lhat�ak. A k�l�nleges tehets�g eset�n (10, illetve 15 KP), ha a karakter m�g nem k�lt�tt r� KP-t, akkor a tehets�ges tanonc m�dos�t�it haszn�lhatja. Ez a m�dos�t� j�r m�g annak, akinek a KM el�t�rt�netb�l meg�t�li a szok�sosn�l nagyobb tehets�get. Enn�l nagyobb tehets�g el�t�rt�netb�l (a karakterform�l�s haszn�lata n�lk�l, vagy azon fel�l) nem adhat�.

F�mek

A k�l�nleges f�mek megmunk�l�s�hoz nem kis tud�s sz�ks�ges, �m a k�l�nleges anyag� fegyverek sz�mos el�nnyel rendelkezhetnek. Mivel a k�l�nleges anyagoknak sz�mtalan felhaszn�l�sa l�tezik, ez�rt ezek a megfelel� c�l� felhaszn�l�s eset�n, bonuszt adnak az adott t�rgy min�s�g�re. (Ez a bonusz % hozz�ad�dik a kov�cs saj�t �rt�k�hez.) A nem megfelel� felhaszn�l�s pedig b�ntet�st jelent. A megfelel� felhaszn�l�s csak akkor lehets�ges, ha a kov�cs k�pzetts�ge el�ri az adott f�mre jellemz� k�sz�b�rt�ket. Ha a kov�cs sz�zal�kos tud�sa a k�sz�b�rt�k ¾-�t �ri el, akkor a karakter m�g k�pes a f�m megmunk�l�s�ra, �m a f�m k�l�nleges k�pess�gei ebben az esetben nem �rv�nyes�lnek, �s a kov�cs sz�zal�kos tud�s�t a KM b�ntet�ssel s�jthatja. E b�ntet�s azonban sohasem haladhatja meg az adott f�mre jellemz� maxim�lis b�ntet�s �rt�ket. A m�dos�t� pontos meghat�roz�sa a KM feladata. A t�bl�zat csak a maxim�lis bonusz �s b�ntet�s �rt�keket tartalmazza.

F�mek
F�m	K�sz�b*	+	–	F�m	K�sz�b*	+	–
R�z***	60	—	75	Bronz***	50	—	40
Vas***	40	—	25	Ac�l	35	10	20
Ez�st***	60	5	75	Abbit	50	5	40
K�k ac�l