Kocsm�k �s Fogad�k

„… Eml�kszem m�g azokra a kocsm�kra �s fogad�kra, ahol kalandoz�saink alatt megpihent�nk. Ezek j� r�sze b�d�s, �ppen �sszed�lni k�sz�l� t�kolm�ny volt, b�r p�nzes �veinkben nem hagytuk figyelmen k�v�l az el�kel�bb, s�t, a f�urak ig�nyes elv�r�sainak is megfelel� fogad�kat sem. A mi �let�nkben, csak�gy mint t�bbi sorst�rsunk�ban, k�l�nleges jelent�s�ggel b�rtak ezek az �p�letek. Nagy pillanat, amikor bel�psz egy halv�ny f�nnyel megvil�g�tott terembe, �s az emberek b�mul� tekintet�t�l �vezve s�t�lsz v�gig az asztalsorok k�z�tt. G�z�lg� �tel, k�nyelmes alv�hely �s - n�ha - meleg szoba jut; mindezek k�l�nleges kiv�lts�gok egy kalandoz� �let�ben. Pihen�s �s sz�rakoz�s, �jszak�ba ny�l� besz�lget�sek az elm�lt kalandokr�l - ezek val�s�gos volta gyakran a hom�lyba veszett, de nem is volt jelent�s�ge. Csod�lat �s tisztelet �vezi azt, akinek lelke - mik�zben teste borvir�gos orral az asztalon t�ncol, sz�ja bordalokat kurjongat - m�r a halhatatlans�g �s az �r�kk�val�s�g hat�r�t s�rolja. Ezek ut�n j�n a felk�sz�l�s az elk�vetkez� ismeretlen, hossz� �tra. Az emberek lassan elfelejtenek minket, visszat�rnek a sz�rke h�tk�znapokba. Pedig sz�munkra a kaland csak most kezd�dik …”

- Aarorh Cimbelline

Sok t�rsas�gt�l hallottam, hogy a fogad�k �s kocsm�k teljesen sz�rk�k �s unalmasak. Mindegyik egyforma, mintha egy skatuly�b�l h�zt�k volna ki �ket. Pedig a fogad� az a hely, ahol a f�radt utaz�k �s kalandorok kipihenhetik f�radalmaikat, megtervezhetik, merre induljanak tov�bb. A k�vetkez�kben szeretn�nk n�h�ny tan�csot adni, milyen szempontok alapj�n tervezz meg egy fogad�t vagy kocsm�t. Egy-egy j�l megtervezett �s kidolgozott fogad�ra sz�vesebben eml�keznek vissza a j�t�kosok is, hisz feldobja a j�t�k hangulat�t.

K�vetkezzenek h�t azok a szempontok, amelyek seg�thetnek a munk�nkban:

Hely: El�sz�r is meg kell n�zn�nk, hova tervezz�k az �p�letet, hiszen nem mindegy, hogy �tsz�li vend�gfogad�t, szeg�nynegyedbeli lebujt vagy palotanegyedbeli luxussz�ll�st tervez�nk. Teh�t els� �s legfontosabb, hogy k�l�nbs�get tegy�nk kocsma �s fogad� k�z�tt. A kocsma �ltal�ban nem t�bb egyetlen t�gas, asztalokkal �s sz�kekkel berendezett teremn�l, egy�k fel�ben a b�rpulttal, net�n apr�bb bokszokkal, k�l�n termekkel a t�rsas�got ker�l�k sz�m�ra. Bort, s�rt, �getett szeszt lehet itt kapni (�ltal�ban a rosszabb fajt�b�l), �tkez�sre nem nagyon van lehet�s�g. M�g a fogad�k rendszerint nagyobb, t�bbszintes �p�letek, amelyek kifejezetten �tutaz� vend�gek elsz�ll�sol�s�ra specializ�l�dtak. Term�szetesen az is el�fordul, hogy ezek a fogad�k fenntartanak egy iv�t is a vend�gek sz�m�ra, �m ezek rendszerint dr�g�bbak az egyszer� kocsm�kn�l, �s nagy val�sz�n�s�ggel ne ma helyi s�pred�k t�rzshelye. Ellenben tiszt�bbak k�nyelmesebbek, �s gyakran ez szolg�l eb�dl��l a vend�gek sz�m�ra. Persze ha a helysz�n egy eldugott falucska, ahol a helyi csapsz�k k�pezi a kultur�lis �let k�zpontj�t, akkor a k�t funkci� egybeesik, �m a nagyobb telep�l�seken, v�rosokban ezek rendszerint elk�l�n�lnek. Ha nagyon bele akarunk menni a r�szletekbe, felm�rhetj�k, hogy az adott vid�ken milyen az �p�t�szeti st�lus, �s ehhez igaz�thatjuk az �p�let k�lsej�t. A k�rny�ket sem �rt megtervezni, h�tha vereked�sre ker�l sor, �s menek�lni kell - ne kelljen mindent r�gt�n�zni. Arr�l sem szabad megfeledkezni, hogy – k�z�pkori utaz�kr�l l�v�n sz� – a vend�gek h�tas �llatair�l is gondoskodni kell, teh�t mindenk�pp kell lennie a k�rny�ken egy ist�ll�nak vagy kocsisz�nnek, ahol a lovakat, szekereket, hint�kat hagyhatj�k.

Kin�zet: a k�vetkez� l�p�s a fogad� l�tk�p�nek kigondol�sa. Nem egy fogad�nak m�r a k�lseje is felh�vja mag�ra a figyelmet. Elk�pzelhet� a kir�lyi palota kicsiben, egy s�r�s kup�t form�z� kocsma, net�n egy fogad�v� �talak�tott haj� – csak hogy n�h�ny eg�szen egyedi p�ld�t eml�ts�nk. Term�szetesen m�r a k�lseje el�rulja mennyire el�kel�, kik j�rnak oda, milyenek az �rai, stb.

N�v, c�g�r: Nagyon fontos a fogad� neve is, hiszen ez kelti fel az emberek �rdekl�d�s�t, de jelzi a hely hangulat�t is. A c�g�r ugyeb�r a fogad� nev�re utal, �m ennek is lehet valami k�l�nlegess�ge. A V�res Balta fogad�ban a kir�ly helyi bajnok�nak balt�ja is elk�pzelhet� az ajt� f�l�, a V�r�s S�rk�ny fogad�ban lehet a c�g�r egy igazi s�rk�ny foga. T�lz�sokba az�rt ne ess�nk, a Megrontott Sz�z kocsm�ban ne ***CENZ�RA*** legyen a c�g�r. Mindenesetre szerintem �rdemes hangulatos nevet ker�teni a fogad�knak, de persze csak azoknak ahol a karakterek feltehet�leg hosszabb id�t fognak t�lteni, nem kell minden kisv�rosi lebujt hangzatos titulussal ell�tni. Ez azonban ak�r el is hagyhat�, a j�t�kosok  egym�s k�z�tt �gyis sz�vesebben nevezik egyszer�en csak ’fogad�nak’.

H�tt�r: �rdekesebb� teszi a dolgot, ha esetleg valami mendemonda kapcsol�dik az �p�lethez, vagy ak�r a kocsm�roshoz. Lehet, hogy a h�zat �s mindenkori lak�it egy �si legenda szerint meg�tkozt�k (ami persze nem mindig hat pozit�van a forgalomra, avagy �pp ellenkez�leg, ez�rt keresik fel sokan a fogad�t), vagy a tulajdonos egy hatalmas barlangrendszer bej�rat�hoz �p�tette, �s p�nzt szed a kalandorokt�l a lej�r�s�rt. A helybeliek szinte mindig tiszt�ban vannak a fogad�k h�r�vel. Ide ne t�rj be, mert minden este vereked�s van, ennek rossz a konyh�ja, amott meglopj�k az embert, m�shol viszont tiszta a szoba, j� min�s�g� a bor, szemreval� a kocsm�rosn�…

Fogad�s, kocsm�ros: Egy kocsm�ra, fogad�ra jellemz� lehet a tulajdonosa is. Igyekezz�nk, hogy ne legyen minden kocsm�rosunk kopaszod�, szak�llas, pocakos, nagyhang� emberke. Lehet esetleg valami �rdekess�g a m�ltj�ban. R�gebben kalandozhatott, vagy a v�rosi �rs�gben szolg�lt, s �gy ismeri a katon�kat. Lehet, hogy � a v�rosi tolvajc�h vez�re, �s ez�rt az � fogad�ja a tolvajok gy�lekez�helye, de lehet egy bukott alkimista is, aki k�s�rleteket folytat a pinc�j�ben. Pl.: lehet az fiatal, id�s, magas, alacsony, �tlagos testalkat�, h�jas vagy betegesen v�kony, pirospozsg�s, s�padt, lap�tk�p� vagy sunyi tekintet�. Borost�s, kecske- vagy  k�rszak�llas, kopaszod�, vagy s�rtehaj�, bar�ts�gos, mogorva, megnyer� mosoly�, sz�sz�ty�r, teny�rbe m�sz�, fukar, p�nzs�v�r. De ak�r teheted eg�szen egyediv� is: f�lkar�, f�lszem�, s�nta vagy nyomor�k, heges arc�, hajlott h�t�, sav marta b�r�, p�sze, raccsol�, nagyothall�, n�th�s, himl�s, isz�kos �s m�g sorolhatn�m…

Ki j�r oda �s mi�rt? Term�szetesen az sem mindegy, hogy kik l�togatj�k leend� fogad�nkat, illetve kocsm�nkat. M�g egy k�lv�rosi lebujba nagy val�sz�n�s�ggel az aljan�p j�r, �s nemes, gazdagabb polg�r csak elv�tve t�ved oda, egy palotanegyedbeli fogad�n�l ez pont ford�tva lesz, s�t, megesik, hogy p�rn�pet be sem engedik. �rdemes kital�lnunk n�h�ny t�rzsvend�get, akik ak�r helyi h�ress�gek is lehetnek, hogy a kalandoz�k miattuk l�togass�k a helyet. Ez m�ris meghat�rozza a karakterek viselked�s�t, ill. hogy m�sok hogyan viszonyulnak hozz�juk.

Egy�b: A j�t�kosok nagyon h�l�sak lehetnek, ha mindezt nem csak sz�ban, de pap�ron is megjelen�tj�k. Ha el�g j� a k�z�gyess�ged, le is rajzolhatod a helyet, de ha nem, egy alaprajzot akkor is �rdemes k�sz�teni. Ha nagyon kedv�ben akarsz j�rni a j�t�kosoknak, �s szeretn�l n�mi hangulatot teremteni, meg�rhatod az �tlapot, �s a j�t�k alatt n�mi k�z�pkori zen�t is berakhatsz al�fest�snek, ami ak�rmelyik akkori fogad�ban sz�lhatott, mik�zben a t�ncot ropt�k az emberek. A net-en keresg�lve sok ehhez alkalmas anyagot tal�lhatunk. De term�szetesen itt is �rv�nyes, hogy nem kell mindent minim�terre pontosan megtervezni. Ne vessz el a r�szletekben. Hagyj lehet�s�get a j�t�kosoknak is, hogy szabadon alak�thass�k a helysz�nt. Pl.: ha egy l�ha b�rdnak mes�lsz, azonnal szemet sz�rhat neki a kocsm�ros igen csinos – �m felett�bb fiatal – le�nya. Aki sz�zi �rtatlans�ggal �s szem�remmel cs�ng a b�tor h�s�k minden szav�n.

�n azt javasoln�m, hogy tervezz meg j� el�re n�h�ny egym�st�l teljesen elt�r� helysz�nt, amiket k�s�bb b�rmikor bevethetsz, �s figyeld meg, hogy id�vel m�r egy�ltal�n nem kell hosszasan bajl�dnod a fogad�k nagy�zemi gy�rt�s�val. B�rhol, b�rmikor az kalandnak megfelel�en k�nnyed�n r�gt�n�zni tudsz majd ak�rmilyen fogad�t, lepusztult kik�t�i csapsz�kt�l a dzsad szer�jokig. Egy�bk�nt pedig az egyik legegyszer�bb m�dszer ha egyszer�en megfigyeled milyen kocsm�ban voltatok a haverokkal a m�lt h�ten, v�zlatosan firkantasz  r�la p�r sort, azt�n egy h�nap m�lva lemes�led…

Most pedig k�vetkezz�k k�t fogad� �s egy kocsma le�r�sa:

A Fekete S�n

A v�ros egyik legnyomorultabb negyed�ben, rozzant fal�, bedeszk�zott ablak� h�zak k�z�tt tal�lhat� ez a szint�n lerobbant k��p�let. Az am�gy teljesen s�t�t, macskak�ves T�r�tt k�sek utc�j�t �jszak�nk�nt csak a kocsma ablakaib�l kisz�r�d� halov�ny f�ny vil�g�tja meg. Az utca �tellenben l�v� oldal�n vezet a fedetlen szennyv�zcsatorna, amelynek �mely�t� b�ze �sszekeveredik az �telek t�m�ny zs�rszag�val �s az italok savany� szag�val. A k�rny�k �s a k�ls� jellemzi a bels�t, szokt�k mondani a helyb�liek, �s ez teljesen igaz a Fekete S�nre. Az emberi faj alja gy�lik �ssze minden este ezen a helyen, hogy egy kupa olcs� bor t�rsas�g�ban ny�lbe �ss�n valami piszkos �zletet, vagy az utols� sim�t�sokat is elv�gezze aljas, gyilkos tervein. Ez az egyik t�rzshelye a v�rosi tolvajc�hek legnagyobbik�nak. Aki ide be akar t�rni, annak aj�nlom, gondolja �t m�g egyszer. Csak az �lj�n be, ki vagy nagyon b�tor, vagy megunta az �let�t. N�ha be-betoppan - term�szetesen �lruh�ba �lt�zve - valaki az el�kel�bbek k�z�l is, hogy panaszkodjon az �let�t megkeser�t� embert�rsai miatt, majd - j�l t�m�tt p�nzes bugyor�rt cser�be - tan�csot k�rjen e panaszok orvosl�s�ra a „szakemberekt�l”.

Norg, a kocsm�ros, ismeri a k�rny�ket �s a helyi viszonyokat, j� p�nz�rt o is v�laszol az esetleges k�rd�sekre. Nem ki�lt azonnal �rs�g�rt, ha v�letlen�l el�ker�lnek a fegyverek, esetleg uram bocs�’ egyik-m�sik kocsmat�ltel�k elv�rzik a padl�n - no, nem mintha az �r�k csak �gy j�nn�nek. Ahogy o mondja: „Mindig akad egy �res hord� a halott sz�m�ra, �s a vend�gek mindig seg�tenek a kopors� gyors ki�r�t�s�ben”. A vereked�sek az�rt �ltal�ban nem szoktak eldurvulni, mivel Norg izomfi�i rendszerint lecsendes�tik a rendbont�kat, �s minden visszat�r a rendes ker�kv�g�sba. Egy v�rosi tisztvisel� nemr�g felsz�lalt a kocsma m�k�d�se miatt, �s azonnali bez�r�s�t k�vetelte. Senki sem csod�lkozott azon, hogy �sszevert hull�j�t nemsok�ra a csatorn�b�l hal�szt�k el�. E h�r term�szetesen m�lyen les�jtotta a kocsma t�rzsk�z�ns�g�t. F�leg azt sajn�lt�k, hogy ok nem vehett�k ki r�sz�ket a m�k�b�l. Ha j�l meggondoltad idegen, t�rj be a Fekete S�nbe, de az olcs� �rak dac�ra �rdemes t�m�tt ersz�nnyel indulnod, mivel a k�l�n szolg�ltat�sok igen sokba ker�lnek - f�leg a vend�g �let�re szabhatnak igen magas „v�mot”.

Lef’zur Tornya

Ez a v�ros egyik legel�kel�bb fogad�ja, az ide�rkez� utaz�k nagyon kedvelik. Igen dr�ga sz�ll�shely, ahol a kell�en gazdag vend�geket kellemes hangulat� vend�gl� �s iv�, ig�nyes, m�v�szi zene, csendes, f�ny�z� m�don berendezett szob�k v�rj�k, bele�rtve term�szetesen az utaz� elengedhetetlen t�rsa, a l� ist�ll�ztat�s�t is. Ami azonban enn�l is jobban vonzza az utaz�kat, az nem ez, hanem a monda �s a hozz� tartoz� �nneps�g.

Lef’zur, a torony egykori ura j�rtas volt a m�gia m�v�szet�ben, sokat k�s�rletezett, s hogy fedezni tudja hatalmas �sszegeket felem�szt� tudom�nyos munk�ss�g�t, egy-k�t szob�j�t kiadta tehet�, f�radt utaz�knak, kalandoz�knak. A m�r akkor is likantr�pi�ban szenved� m�guson egy id� ut�n annyira elhatalmasodott eme gonosz �tok, hogy egy este felzab�lta vend�geit. Hogy e r�miszt� t�rt�net igaz-e, m�r a feled�s hom�ly�ba mer�lt, �m egyes szenilis v�n b�csik�k azzal dicsekednek, hogy l�tt�k a var�zsl�t emberev� farkas alakj�ban le-f�l j�rk�lni a tet�n. A torony mostani tulajdonosa, Molarn, mindenesetre nagy hasznot h�z a mende-mond�kb�l. A tornyot fogad�v� alak�totta, majd v�letlenszer�en kiv�lasztott egy napot, amit az�ta a Gyilkos �jszaka n�ven emlegetnek. Ezen az �jjelen egy �l-v�rfarkas r�ja a fogad� folyos�it meg lakoszt�lyait, �s ijesztgeti az izgatott vend�geket. A k�ptelen�l bugyuta �tletb�l m�ra szinte n�p�nnep�ly lett, �s m�r h�napokkal az �nneps�g el�tt lefoglalj�k az �sszes szob�t. A Gyilkos �jszak�ra a fogad� dugig megtelik izgulni v�gy�, h�jas keresked�kkel. Term�szetesen ilyenkor a szob�k �ra legal�bb �tsz�r�se a szok�sosnak. A fogad�t - a legend�ra eml�keztetve - szinte mindenhol farkas mot�vumok d�sz�tik. A vend�g ihat „v�rfarkas bort”, ehet „v�rfarkas pecseny�t”. A legel�kel�bb vend�geknek felaj�nlja a h�zigazda az igazi v�rfarkas egyik fog�t, ami teljes bizonyoss�ggal eredeti. Molarn titkos notesze szerint eddig 579 ilyen „v�rfarkas” fogat adott el.

Az Ez�st S�rk�ny

Ez a legnagyobb fogad� az Utaz� Negyedben. Aki el�sz�r j�r a v�rosban, egyszer biztosan felkeresi ezt a helyet. Az �rak �tlagosak, �m mindaz, amit az utaz� ez�rt cser�be kap, j�val t�bbet is meg�rne. Ami csak az asztalra ker�lhet a D�li Em�rs�gekt�l kezdve az �szaki Barb�r kir�lys�gig, az itt mind megtal�lhat�. A t�rn�l nagyobb fegyvereket a pajzsokkal egyetemben le kell adni az ajt�n�l. K�t kidob� ember gondoskodik arr�l, hogy a szab�lyt mindenki betartsa. Az Ez�st s�rk�ny h�rom vend�gl� r�sszel is rendelkezik, egy a pinc�ben, egy a f�ldszinten �s egy az emeleten tal�lhat�. A pinceszinten tal�lhat� a Borospince vend�gl�, melyet ink�bb nevezhetn�nk ink�bb kocsm�nak, mintsem vend�gl�nek.

A berendez�s igen egyszer�. A fal mellett bokszoknak kialak�tott �ri�s boroshord�k tal�lhat�k, m�g a terem k�zep�n egyszer� fa asztalok �s padok helyezkednek el. A falat mindenf�le tr�fe�k d�sz�tik a szarvasagancst�l az oroszl�nborig. A borok, �s p�link�k kavalk�dja mellett az enni v�gy� f�leg s�lteket rendelhet. A fogad� ezen r�sze f�leg a t�rpe, barb�r, matr�z, zsoldos vend�gek k�r�ben kedvelt. A Borospince csaposa egy f�lork, bizonyos Olaf, a vend�gek szem�ben eleinte sz�lka volt, �m hamar r�j�ttek, hogy kedves �s bar�ts�gos. Ha v�letlen�l vereked�s kezd�dne, Olaf el�g hamar lecsillap�tja a k�zd� feleket. A tettlegess�g szerencs�re csak nagyon ritka esem�ny, hisz ha valaki megl�tja a majd h�rom m�teres csapost �s duzzad� izmait, mindenkinek lemegy a kedve a vereked�st�l.

A f�ldszinten tal�lhat� a Vend�gl�. Ide az �l be, aki nem szereti a felhajt�st, �s egy kis nyugalomra v�gyik. Itt a vil�g majd’ �sszes �tel�b�l, ital�b�l v�laszthat a vend�g. Az egyik sarokb�l halk muzsika sz�l, �ltal�ban csak �nek �s egy lant. A Vend�gl� vezet�je egy gy�ny�r� f�lelf no, Celene. A falakat t�jk�pek �s egy�b term�szeti mot�vumokat �br�zol� m�alkot�sok bor�tj�k. Minden asztalra jut egy csokor sz�nes vir�g, melyet �gy v�logatnak �ssze, hogy a leglet�rtebb utaz�t is felvid�ts�k. Celene nagyon t�r�dik vend�geivel. Ha egy mag�nyos v�ndort l�t b�slakodni az egyik asztaln�l, le�l hozz�, �s megpr�b�lja felvid�tani. A t�rzsvend�geit gyakran megh�vja kedvenc�kb�l egy poh�rral.

Az els� emeleten tal�lhat� a Tenger. Igen egzotikus hely ez, ahol mindenf�le tengeri �l�l�nyeket lehet elfogyasztani; az �ri�s tekn�st�l a polipig minden ehet�t. Az itallapon a messzi Kaos szigeteken tal�lhat� gy�m�lcs�kb�l k�sz�lt italok tal�lhat�ak. A Tenger vezet�je egy �reg tenger�sz Loriar, aki visszavonul�sa �ta vezeti a l�tes�tm�nyt. Az asztalok �s a sz�kek �ri�si kagyl�kb�l vannak kialak�tva. A Tenger fal�t egyetlen hatalmas akv�rium bor�tja, mely seg�ts�g�vel betekint�st nyerhet�nk a tengerek �let�be, s�t ak�r megn�zhetj�k, hogyan n�z ki igaz�b�l amit az el�bb ett�nk.

A fogad� k�r�lbel�l hatvan szob�val rendelkezik, �s szinte minden szob�ja m�s �s m�s. Tal�lhatunk itt mindenf�le sz�n� szob�t, erd� szob�t, sz�nh�z szob�t, �s m�g sokf�le k�l�nleges elnevez�s�t is. Term�szetesen a nevek utalnak a berendez�sre is. Az el�bbiek alapj�n azt hiszem �rthet�, mi�rt v�gya legt�bb�nknek, hogy egyszer eljuthassunk az Ez�st S�rk�nyba.

J� tervez�st �s remek kalandokat mindenkinek!

Kiss �goston (K�t�lt�ncos) �s V�rady Bal�zs

(a cikk anno olvashat� volt a Holdt�lte ’95-�s j�liusi sz�m�ban)

Kieg�sz�tette: Kriston D�vid [ Gangler 2004. ]