Dictameron – Aszisz t�rv�nyrendeletek

A 269 k�tetes Dictameron - az aszisz t�rv�nyrendeletek I. Hiere Otlokirt�l napjainkig terjed�, monument�lis gy�jtem�nye - az egyh�zakat h�rom k�zjogi kateg�ri�ba osztja.

A hitvall� egyh�zak birtokadom�nyban r�szes�lhetnek �s rendszeres j�vedelmet fogadhatnak el azokt�l, akik ezt �nk�nt f�laj�nlj�k. Nyilv�nos �s z�rtk�r� szertart�shelyeket l�tes�thetnek, ahol saj�t liturgi�juk szerint k�z�ss�gi �s priv�t r�tusokat mutathatnak be. K�tf�le szinten lehet csatlakozni hozz�juk: a fogadalmas tagokat f�lszentelik az istens�g szolg�lat�ra (�k alkotj�k a paps�got), a hitvall� tagok csup�n kinyilv�n�tj�k az istens�gbe vetett hit�ket (�k a laikus h�vek). Mind a fogadalmas, mind a hitvall� tags�g kiz�rja a tags�got m�s hitvall� egyh�zakban. Az egyes egyh�zi k�z�ss�gek �s maga az egyh�z (ti. az Abasziszban m�k�d� r�sze) jogi szem�lyeknek min�s�lnek, k�pviselet�ket a saj�t bels� szab�lyzatuk szerint kijel�lt el�lj�r�ik l�tj�k el.

A fogadalmas egyh�zak birtokadom�nyban r�szes�lhetnek �s eseti t�mogat�st fogadhatnak el azokt�l, akik ezt �nk�nt f�laj�nlj�k. Z�rtk�r� szertart�shelyeket l�tes�thetnek, ahol priv�t r�tusokat mutathatnak be. Csak fogadalmas tags�guk lehet, akik semmilyen m�s egyh�zhoz nem csatlakozhatnak. A fogadalmas egyh�zak priv�t szertart�sain viszont mindenki szabadon r�szt vehet, akit sz�vesen l�tnak. A fogadalmas egyh�zak nem min�s�lnek jogi szem�lynek, fogadalmas tagjaik csak saj�t magukat k�pviselik, �s egy�nenk�nt felelnek cselekedeteik�rt a t�rv�ny el�tt.

A tilalmas egyh�zak birtokadom�nyban �s egy�b juttat�sokban nem r�szes�lhetnek, szertart�shelyeket nem l�tes�thetnek, semmif�le r�tust nem mutathatnak be. Fogadalmas tagjaikat hal�llal, hitvall� tagjaikat �r�k�s sz�m�zet�ssel b�ntetik.

Amelyik egyh�z egyik kateg�ri�ba sincs besorolva, az t�rv�nyen k�v�li st�tusban van, nem �lvezi a hitvall� �s fogadalmas egyh�zak jogait, de nem s�jtj�k a tilalmas egyh�zakra kir�tt szankci�k sem.
Az abasziszi jogrend szempontj�b�l egys�ges �s �n�ll� egyh�zat alkotnak mindazok, akik egy bizonyos istens�get ugyanazon n�v alatt tisztelnek, felekezeti �s hitelvi k�l�nbs�gekt�l f�ggetlen�l. Ha az egyh�z egym�ssal kapcsolatban nem l�v� k�z�ss�gekre tagol�dik, az orsz�gon bel�l es� r�sz�t a t�rv�ny akkor is �n�ll� jogi szem�lynek tekinti, a saj�t bels� szervezet�t�l f�ggetlen�l. Ugyanez a helyzet akkor, ha az egyh�z Abasziszn�l nagyobb ter�letre terjed ki, b�r ilyenkor diplom�ciai kapcsolatba l�pnek k�ls� vezet�s�vel is (m�r amennyiben tal�lnak ilyet).

A gyakorlati �letben a hitvall� egyh�zak k�z�ss�gi vall�si funkci�kat l�tnak el: istentiszteleteket tartanak; nyilv�nos �nnep�lyeket rendeznek; engesztel� �s h�laad� szertart�sokat mutatnak be a k�z�ss�g jav��rt; erk�lcsi �s �letviteli �tmutat�sokkal szolg�lnak, hogyan lehet boldogulni a vil�gban; szakr�lis t�mogat�st ny�jtanak az emberi l�t nagy pillanataihoz: a sz�let�shez, a h�zass�ghoz, a hal�lhoz. A h�vek folyamatosan ig�nyt tartanak e szolg�ltat�sokra, ez�rt az egyh�znak is folyamatosan m�k�dnie kell, ami bels� szervezetts�get, biztos anyagi h�tteret, rendszeresen meg�jul� er�forr�sokat f�lt�telez. A h�v� er�sen k�t�dik az egyh�zhoz, �rzelmileg �s tudatilag azonosul vele.
A fogadalmas egyh�zak ezzel szemben sokkal sz�kebb f�kusz� feladatok alkalmi megold�s�ra szakosodnak. Nekik is megvan a maguk bels� ideol�gi�ja, �m ez a papok dolga, a hozz�juk fordul� h�veket nem f�rasztj�k vele. Nem k�z�ss�gi, hanem egy�ni probl�m�kkal foglalkoznak. A laikus mindig valami konkr�t �gyben k�ri a seg�ts�g�ket, amit � maga egy�ltal�n nem �rez spiritu�lis term�szet�nek, a papok viszont a saj�t vall�sos eszm�ik �rtelm�ben igen. Az Ellana-papn�nek a szeretkez�s, az Uwel-paplovagnak a bossz� szakr�lis aktus; a laikus sz�m�ra, aki ezt a szolg�latukat ig�nybe veszi, val�sz�n�leg nem. A fogadalmas egyh�zaknak nincsenek hagyom�nyos �rtelemben vett h�veik, mert aki �rzelmileg �s tudatilag azonosul a hitelveikkel, az l�nyeg�ben a papjukk� v�lik. Nincs sz�ks�g�k olyan kiterjedt anyagi h�tt�rre, mint a hitvall� egyh�zaknak; ha adom�nyt kapnak, az mindig egy konkr�t szolg�lat ellent�telez�se. A paps�gukkal szemben nagyon szigor� felt�teleket t�masztanak, er�s fegyelem �s szervezetts�g jellemzi �ket.
Vannak olyan egyh�zak, amelyek m�k�dhetnek hol hitvall�, hol fogadalmas f�lfog�sban, a mindenkori k�ls� k�r�lm�nyek alakul�sa szerint. Abasziszban a k�ls� k�r�lm�nyek els�sorban - de nem kiz�r�lag! - a t�rv�nyi besorol�st jelentik.
Az egyh�zak elismer�se, t�rv�nyes st�tussal val� felruh�z�sa eredetileg a nagykir�lyok elidegen�thetetlen joga volt. K�s�bb a hercegkapit�nyok is elbitorolt�k, m�g azonban az � rendelkez�s�k csak saj�t tartom�nyukra �rv�nyes, a uralkod�� az eg�sz orsz�gra; r�ad�sul az el�bbit csup�n a hercegkapit�ny pillanatnyi hatalma garant�lja, m�g az ut�bbit a k�tezer �ves hagyom�ny. A nagykir�ly meg is v�ltoztathatja a kihirdetett st�tust; a hercegkapit�nyok ezzel sohasem pr�b�lkoztak, sz�mukra t�l nagy kock�zattal j�rna.

A t�rv�nyes�t�si jogk�r mindenekel�tt bev�teli forr�st jelent az uralkod�nak, mivel az orsz�gban �jonnan megteleped� egyh�zak - f�leg a hitvall� st�tusra p�ly�z�k - gyakran k�n�lnak anyagi ellenszolg�ltat�st a miel�bbi becikkelyez�s�k�rt, hogy ne kelljen t�rv�nyen k�v�li helyzetben m�k�dni�k. �m az �gyes uralkod� diplom�ciai, s�t politikai fegyvert is kov�csolhat ebb�l a jog�b�l, ahogyan X. Hiere del Triat Otlokir cselekedte a XXIII. sz�zadban. M�sr�szt viszont a legt�bb fegyvernek k�t �le van, �s aki sut�n ny�l hozz�, cs�ny�n megvagdalhatja mag�t vele - amint erre is fogunk majd p�ld�kat l�tni az al�bbiakban.
Az egyh�zak j�vedelme javar�szt a h�vek adom�nyaib�l sz�rmazik, amin nem a templomi perselyez�st kell �rteni. A legfontosabb h�vek - roppant kev�s egyh�z mentes az ilyesf�le megk�l�nb�ztet�st�l - az uralkod�i, hercegkapit�nyi �s b�r�i csal�dok, a szabad v�rosok, a nagy c�hek �s keresked�h�zak. Ezek ritk�n adom�nyoznak p�nzt - ann�l ink�bb f�ldbirtokot, v�m- �s r�vj�vedelmeket, kereskedelmi el�jogokat, feud�lis szolg�ltat�sokat; az elmaradottabb hegyvid�ki r�gi�kban ak�r m�g teljes szolgafalvakat is, n�pest�l-mindenest�l! Az ilyen adom�nyokkal azt�n az egyh�z azt csin�l, amit akar: haszn�lhatja, ki�rus�thatja, �rend�ba adhatja, z�logba vetheti, b�rmi. Semmif�le k�telezetts�ggel nem tartozik ut�nuk az adom�nyoz�nak; az aszisz t�rv�nyek �rtelm�ben a becikkelyezett egyh�zak nem ker�lhetnek h�b�ri f�gg�sbe. M�g ad�t sem kell fizetni�k, �mb�tor az uralkod� �s a hercegkapit�nyok gyakran folyamodnak hozz�juk „�nk�ntes hozz�j�rul�s�rt”.

A fogadalmas egyh�zak helyzete n�mileg m�s, ezek ugyanis nem min�s�lnek jogi szem�lynek, �gy az adom�nylev�l mindig valamelyik pap nev�re sz�l, a papt�rsait pedig (ha vannak) csal�dtagjainak �s �r�k�seinek tekinti. Mindazon�ltal az ilyen adom�nyokra ugyan�gy vonatkoznak a szok�sos egyh�zi mentess�gek. K�ts�gtelen, hogy ez a rendszer val�s�ggal cs�b�t a vissza�l�sekre, a szigor� szervezet� fogadalmas egyh�zakban azonban meglep�en ritk�n fordul el� ilyesmi - ha pedig m�gis, az az � bel�gy�k, a t�rv�ny nem foglalkozik vele.
Ami az egyh�zi „ad�t” illeti, ez Abasziszban mer�ben �nk�ntes alapon m�k�dik. Senki sem k�teles anyagilag t�mogatni az egyh�zakat, m�g a hitvall�ik sem. Aki saj�t elhat�roz�sb�l m�gis �gy d�nt, az annak �s annyit fizet, akinek �s amennyit akar. Persze n�mely egyh�zaknak megvan erre a maguk kv�t�ja, �m ha t�ls�gosan magasra tal�lj�k sr�folni, azt kock�ztatj�k, hogy a h�vek egyszer�en besz�ntetik a foly�s�t�s�t. Az abasziszi �t�l�sz�kek nem vesznek f�l a perrendj�kbe „egyh�zi sarccal” kapcsolatos panaszokat; a Dictameron m�sodik k�tete lesz�gezi, hogy az egyh�zak el�gedjenek meg tehermentesen �lvezett adom�nyaikkal, s ne zaklass�k a k�zt�k �s hitvall�ik k�zt t�madt j�rad�kvit�kkal a vil�gi t�rv�nykez�st.
M�s k�rd�s, hogy az �remnek k�t oldala van, �s azok a laikus h�vek sem fordulhatnak panaszukkal a vil�gi b�r�s�gokhoz, akikt�l nem eg�szen tiszta �ton hajtott�k be a hozz�j�rul�st. Mert ez bizony gyakorta megesik. Az alkalmazott m�dszerek az �jtatos r�besz�l�st�l kezdve a t�bb�-kev�sb� burkolt fenyeget�sen �s zsarol�son kereszt�l eg�szen a ny�lt er�szakig terjednek. S�t, sz�mos egyh�z saj�t �t�l�sz�keket tart fenn, ezek el� cit�lj�k v�lt vagy val�s mulaszt�sokban elmarasztalt hitvall�ikat. A Tharr-egyh�z f�rumain p�ld�ul a shuluri k�nonjog van �rv�nyben, amely a legkisebb v�ts�gekre is embertelen�l elrettent� b�ntet�seket - k�nz�st, csonk�t�st, �lve eltemet�st �s hasonl�kat - szab ki. Ezek az �t�letek Abaszisz ter�let�n elvben a hat�lyos jogba �tk�znek, a gyakorlatban azonban a hat�s�gok az egyh�z bel�gy�nek tekintik �ket, amihez semmi k�z�k.

A fogadalmas egyh�zak nagyon ritk�n �lveznek a h�vekt�l k�zvetlen�l �s rendszeresen befoly�, ad�jelleg� p�nzj�vedelmeket. Legt�bbj�k szabott tarif��rt k�n�lja szolg�ltat�sait; aki meg tudja fizetni �ket, az �lhet vel�k, aki nem, az �lljon od�bb. Elv�tve az is megesik, hogy r�szorults�gi alapon v�llalnak megb�z�sokat, �m ahol ez bevett gyakorlatt� v�lik, az a szervezet ritk�n hossz� �let�. Nevezetes kiv�tel ezen a t�ren Uwel egyh�za, ami azonban nem is annyira furcsa, mint els� pillant�sra t�nik. Elv�gre ki mern� becsapni a csatab�rdos bossz�angyalokat?...

Az egyh�zi bel�gyek piszk�l�st�l a vil�gi hatalom jobb�ra k�nos �vatoss�ggal tart�zkodik. Valamennyi becikkelyezett egyh�z maga �p�ti ki szervezeti kereteit, s gondoskodik a m�k�dtet�s�kr�l; a vil�gi oldalnak ebbe semmi belesz�l�sa. Bels� �let�ket saj�t t�rv�nyeik �s szok�sjogaik szab�lyozz�k, melyek teljes hitvall� �s fogadalmas tags�gukra vonatkoznak. �ltal�ban v�ve minden egyh�z �gy igazgathatja paps�g�t �s h�veit, ahogy azt elvei �s hagyom�nyai dikt�lj�k; am�g a k�zvetlen k�vetkezm�nyek nem s�jtanak egyh�zon k�v�lieket, a vil�gi hat�s�gok nem avatkoznak a dologba. Ha pl. valamely felekezetben t�zes fog�kkal belezik ki a k�s�n kel� fogadalmasokat �s csal�dostul kar�ba h�zz�k a reggeli borotv�lkoz�st elmulaszt� hitvall�kat, az aszisz jog szempontj�b�l ez szigor�an bel�gynek min�s�l.
Amennyiben viszont a bels� szab�lyzat �ltal el��rt vagy megk�vetelt cselekm�ny egyh�zon k�v�li szem�lyeket is �rint, az �gy azonnal �tker�l a vall�sos szf�r�b�l a k�zjogiba, s a hat�s�gok ennek megfelel�en j�rnak el. Ez kiv�lt fogadalmas egyh�zakn�l gyakori. Az ura f�benj�r� �t�let�t v�grehajt� bossz�angyal a t�rv�ny �rtelm�ben gyilkoss�got k�vet el, azt a meglehet�sen val�sz�n�tlen esetet kiv�ve, ha a kiv�gzett f�l egy m�sik bossz�angyal. Felel�ss�gre azonban csak a saj�t szem�ly�ben vonhat� �rte; Uwel rendje, fogadalmas st�tusban l�v�n, nem jogi szem�ly, �s nem lehet t�rv�nybe id�zni az �ltala kiszabott misszi�k�rt.

Az egyh�zak egym�shoz val� viszonya - amint az bizony�ra senkit sem fog meglepni - elk�peszt�en z�rzavaros. A sk�la a bar�ti egy�ttm�k�d�st�l az unott k�z�ny�n �t a ny�ltan d�h�ng� vall�sh�bor�ig terjed, �m - ellent�tben a k�zhittel - nem k�tp�lus�. L�tezik ugyeb�r egy kiss� egy�gy� s�ma, miszerint az orsz�gban Antoh harcol Tharral, el�bbit a pyarronita egyh�zak sz�vets�ge, ut�bbit Toron t�mogatja. A k�t istens�g konfliktusa val�ban f�nn�ll, �m hogy mennyire �lesen, az r�gi�r�l r�gi�ra v�ltoz�. Az egyh�zak z�m�nek esz�k �g�ban sincs elk�telezni mag�t ak�r egyik, ak�r m�sik f�l mellett; �gy van ezzel j�n�h�ny pyarronita is. Egy�bir�nt sem Antoh, sem Tharr egyh�za nem egys�ges, hanem sz�mos kisebb-nagyobb felekezetre �s ir�nyzatra oszlik, amelyek gyakran egym�ssal is rivaliz�lnak, s�t h�bor�znak! �s akkor m�g nem is besz�lt�nk az olyan t�nyez�kr�l, mint p�ld�ul a k�l�nf�le �j-, h�s- �s lid�rc-szekt�k a v�rosiasodott r�gi�kban, melyek Abasziszban csaknem m�sf�l �vezrede fogadalmas st�tusnak �rvendenek, s a 3720-as �vekben azzal lept�k az eg�sz vil�got, hogy hirtelen �tvedlettek Morgena egys�ges, hierarchikusan tagolt �s ijeszt� befoly�ssal b�r� egyh�z�v�...

A vil�gi hatalmak persze �hatatlanul belekeverednek a vall�svisz�lyokba (�s viszont), egym�sba fon�d� �rdeksz�vev�nyek h�l�zat�t alkotva: gyakran roppant neh�z eld�nteni, hogy egy-egy elm�rgedt konfliktus vall�si vagy vil�gi gy�ker�-e. Az egyes hatalmi t�nyez�knek (nagy�ri csal�dok, szabad- �s mez�v�rosok, kiv�lts�golt katonak�z�ss�gek etc.) hagyom�nyosan megvan a maguk prefer�lt vall�sa, ez azonban - eleny�sz�en kev�s kiv�telt�l eltekintve - nem valamif�le �r�k �s �rcbe �nt�tt meggy�z�d�s, hanem folyton v�ltozik �s m�dosul, a mindenkori t�rt�nelmi helyzetnek megfelel�en. Hogy csak egyetlen p�ld�t hozzunk fel a k�zelm�ltb�l: a Karnelian-h�z tradicion�lisan Antoh elk�telezettje, a XXXVII. sz�zad mintegy fel�ben m�gis Tharr-p�rtol� politik�t folytatott.
A t�rv�nyesen becikkelyezett hitvall� �s fogadalmas egyh�zakat egyetlen hercegkapit�nynak sincs joga betiltani a maga tartom�ny�ban, s a honalap�t�s �ta eltelt majd’ k�tezer �vben egyik�k sem pr�b�lkozott ilyen precedens �rt�k� l�p�ssel. Ez durv�n s�rten� a jogegys�g elv�t, amely nagyon fontos az asziszoknak, hiszen az egys�ges orsz�g fikci�j�nak lassan utols� garanci�ja. Ny�lt f�lmond�sa bel�thatatlan indulatokat szabad�tana el; ugyanakkor a korm�nyz�csal�doknak sz�mos m�s eszk�z �ll rendelkez�s�kre a nemk�v�natos egyh�zak ellen�ben. T�rv�nyileg korl�tozhatj�k a m�k�d�s�ket, folyamatosan zaklathatj�k �ket ezer mondvacsin�lt �r�ggyel, �s ultima rati�k�nt nyers er�szakkal is fell�phetnek ellen�k, mindennem� jogi szentes�t�s n�lk�l, ak�r abban az extr�m form�ban is, ahogy Malfeo Amalli 3609-ben.

Abaszisz lakosainak lelkiismereti szabads�ga elvben korl�tozottabb, mint a gyakorlatban. A Dictameron kilencedik k�tet�ben szerepel ugyanis egy r�ges-r�gi t�rv�ny (m�g az Els� Concordi�t megel�z� id�kb�l), amit hivatalosan sohasem helyeztek hat�lyon k�v�l, �s azt �rja el�, hogy a hercegkapit�nyok kiv�tel�vel minden vazallus k�teles a k�zvetlen h�b�rura vall�s�t k�vetni. Ez l�nyeg�ben egyvall�s� tartom�nyi t�mb�k kialakul�s�t eredm�nyezn� - csakhogy a jogszab�ly v�grehajthatatlan.
Az orsz�g vall�si t�rk�pe m�r annyira tarka, hogy min�l t�bb h�b�rese van valakinek, �hatatlanul ann�l t�bbf�le hitet tartanak. Nom�rmost ha a h�b�ruruk megk�s�rli r�juk er�szakolni a saj�t meggy�z�d�s�t, ez a m�s hiten l�v�knek semmif�lek�ppen nem fog tetszeni, s ha el�g sokan vannak hozz�, a k�z�s s�relem egy t�borba hozza �ket, �s f�ll�zadnak. Ezt viszont az uruk nem kock�ztatja, �gyhogy ink�bb nem er�lteti a dolgot.

A r�gi t�rv�ny gyakorlatilag csak a h�b�ri l�ncolat utols� szem�ben �rv�nyes�l, ahol az �rintett k�z�ss�g m�r olyan sz�k k�r�, hogy val�sz�n�leg �gyis minden tagja egy hiten van. Egy k�z�pnemes vid�ki k�ri�j�ban, egy m�dos parasztgazda h�ztart�s�ban vagy egy c�hes mester iparosm�hely�ben m�r nem t�kr�z�dik a vall�si soksz�n�s�g. Az a t�z-tizen�t szem�ly, aki ezt a kis k�z�ss�get alkotja, biztosan ugyanazt az istent tiszteli, �s mindannyian a vezet�j�k meggy�z�d�s�hez igazodnak. �m l�pj�nk ak�r csak egyetlen fokkal f�ljebb - �s m�ris gy�keresen m�s k�p t�rul el�nk.
A t�rsadalmi rangl�tra �tellenes v�g�n k�l�n�s jelens�ggel tal�lkozhatunk. A b�r�k, a hercegkapit�nyok �s a nagykir�ly szintj�n ugyanis a szem�lyes hit ny�lt megvall�sa politikai ki�ltv�nnyal egyen�rt�k�, mintha egyszerre dobn�nak keszty�t valamennyi riv�lis �s titkos ellens�g arc�ba. R�ad�sul ez teljesen f�ggetlen att�l, milyen hitr�l van sz�. B�rmelyik istent tiszteli - teszem azt - egy hercegkapit�ny, a k�zvetlen h�b�reseinek legal�bb a fele m�s vall�s� lesz, ami k�t-h�rom b�r�t �s tizen�t-h�sz tekint�lyes nagybirtokost jelent. Ha nyilv�nos proklam�ci�ban akarja r�juk k�nyszer�teni a saj�t hit�t, ezek mind egyszerre fognak f�ll�zadni, amit�l persze v�rszemet kap az �sszes t�bbi ellenf�l, az orsz�ghat�ron innen �s t�l...

Hogy ez nem puszt�n elm�leti okoskod�s, azt �kesen p�ld�zz�k a XIII. �s XIV. z�szl�h�bor� k�z�tt a Tengermell�ken zajl� esem�nyek. Beris Randal-Cetiehir Karnelian hercegkapit�ny nyilv�nosan hitet tett Tharr mellett, mire a f�l tartom�ny fegyverre z�dult ellene. A zavarg�sokkal k�szk�dve elhunyt, hely�be fia �s �r�k�se, Calyd Ruplert-Cetiehir Karnelian l�pett, aki csal�dja nev�ben visszat�rt Antoh hit�re. T�st�nt fell�zadt a tartom�ny.m�sik fele. A z�rzavarba sorra belekeveredett a nagykir�ly meg a t�bbi hercegkapit�ny, v�g�l a toroni k�z�p-nyugati flott�nak kellett lehaj�znia rendet tenni, �s a Tengermell�k �j concordi�t k�t�tt. Abaszisz t�rt�net�ben t�volr�l sem egyed�l�ll� ez az esem�nysor, sokkal ink�bb tipikusnak mondhat�.
A fentiek ismeret�ben nincs mit csod�lni rajta, hogy a leghatalmasabb aszisz nagyurak - a b�r�k t�bbs�g�t is bel�rtve - igyekeznek eltitkolni a hit�ket, �s sohasem nyilatkoznak r�la egy�rtelm�en. K�l�nf�le m�dszereket alkalmaznak, t�bb-kevesebb sikerrel. Egyesek eset�ben igencsak �tl�tsz� ez a titkol�z�s, az utols� obrati sutty� is tudja r�luk, hogy melyik istens�gnek h�dolnak - a nagy vazallusok azonban becsukj�k a f�l�ket. Nekik csak az sz�m�t, hogy a h�b�ruruk ne vallja meg ny�ltan a hit�t, mert azzal - a r�gi t�rv�ny �rtelm�ben - k�zvetlen felsz�l�t�st int�zne hozz�juk az �tt�r�sre, �s nekik nem lenne m�s v�laszt�suk, mint fell�zadni ellene...

Az abasziszi tr�n bet�lt�s�nek m�r 1897 �ta felt�tele a Tharr egyh�z�hoz val� csatlakoz�s, az Els� Concordia �rtelm�ben, melyet Toron k�nyszer�tett r� III. Feirgus Otlokir nagykir�lyra. Az aszisz uralkod�k lassan k�tezer �ve pr�b�lnak megszabadulni ett�l a Tharr-paktum n�ven is emlegetett szerz�d�st�l. A felmond�s�ig �t alkalommal jutottak el, utolj�ra 3609-ben. Az eredm�ny eddig mindig katasztrof�lis katonai veres�g �s a concordia meg�j�t�sa lett, �ll�t�lag egyre szigorod� felt�telekkel, b�r mivel a z�rad�kok titkosak, err�l biztosat nem lehet tudni. K�ts�gtelen viszont, hogy a dal Rasziszok id�sebb (ifini) �ga - b�rmennyire is �dzkodik a sz�nvall�st�l az uralkod� - Tharrt tiszteli.
Meglehet azonban, nem puszt�n a korona ok�n. Ezzel ugyanis ar�nylag nem t�l r�g�ta �keskedhetnek: csak 3547-ben illesztette saj�t kez�leg a homlok�ra I. Hurvad dal Raszisz Otlokir, Lampryssa hercegkapit�nya, aki r�gi c�m�t sem engedte ki a mark�b�l, hanem - minden jogot l�bbal tiporva - els� uralkod�i aktusak�nt �truh�zta nyolcesztend�s Medheb h�g�ra, akivel k�s�bb v�rfert�z� n�szban h�rom fi�sarjat nemzett. Egy kr�nika szerint mindh�rom gyermek nyak�n egy-egy anyajegy �tk�z�tt ki, igen k�l�n�s form�j�ak: k�gy�, bak, oroszl�n...

A dolamin eredet� dal Rasziszok 2276-ban ker�ltek Lampryssa �l�re X. Hiere del Triat Otlokir kegy�b�l. �ll�t�lag azonban m�g ugyanabban az �vben titkos concordi�t k�t�ttek Toronnal, amelyben testest�l-lelkest�l elk�telezt�k magukat Tharrnak, �s f�lv�llalt�k a del Triat-h�z er�s k�zponti hatalm�nak sz�tz�z�s�t - ha cser�be �g�retet kapnak, hogy ivad�kaik a nagykir�lyi tr�nr�l n�zhetik v�gig az utols� obasz nemesi fam�li�k lass� �s gy�trelmes pusztul�s�t.
�gy volt-e, nem-e - ki d�nthetn� ma m�r el? Az ifjabb �gi (lampryssai) dal Rasziszok mindenesetre salki palot�juk fogad�term�ben krist�ly�veg alatt kif�ggesztett�k a csal�di concordia eredeti p�ld�ny�t, amely val�ban 2276-ban kelt, �m ilyesmikr�l sz� sincs benne. Az anyajegyeket eml�t� kr�nik�r�l az ifini egyetem egyik Krad-hit� filol�gusa kimutatta, hogy nyelvezet�b�l �t�lve semmik�ppen nem �r�dhatott a palotaforradalmak kor�n�l r�gebben. Lampryss�ban ugyanakkor szab�lyosan �ld�zik a Tharr-egyh�zat, mindenf�le mondvacsin�lt apr�l�kjogi �r�ggyel: az ut�bbi �vekben templomfoglal�sokra, s�t templomrombol�sokra is sor ker�lt. Tharr elk�telezett h�v�t�l ez legal�bbis furcsa viselked�s lenne.

Egyeseknek viszont �pp ez a nagy buzgalom gyan�s, hiszen egyetlen m�sik hercegkapit�ny sem l�p f�l ilyen agressz�ven Tharr egyh�za ellen. Csak nem valami titkos terv vagy h�ts� sz�nd�k takargat�s�ra szolg�l? A dal Rasziszoknak, noha k�t tartom�nyt uralnak, nagyon vigy�zniuk kell, nehogy elvesz�ts�k oszt�lyos t�rsaik bizalm�t. Rajtuk k�v�l csak a Karnelianok ereiben cs�rgedezik j� adag �szaki v�r; a t�bbi h�rom hercegkapit�nyi csal�d olyan tisztav�r� obasz, amilyen k�tezer esztend� t�vlat�b�l csak lehet.
K�z�l�k a legkevesebb oka a dal Rasziszokkal val� �sszez�rd�l�sre az Amalliknak van, akik a Lampryss�val �tellenben fekv� Nyktalost korm�nyozz�k. Szomsz�dukkal, a nagykir�llyal r�gebben ellens�geskedtek, �m a Tharr-paktum 3609-i felmond�sakor azonnal a p�rtj�ra �lltak, s az�ta is - t�bb mint �vsz�zada - viszonylag megb�zhat� t�mogat�i.
A nyktalosi hercegkapit�nyi c�met akkoriban az �reg, testes �s �r�kk� j�ked�ly� Malfeo Amalli viselte. A nagykir�llyal k�t�tt sz�vets�g�t a paktum felmond�s�nak �jjel�n a tartom�ny�ban lak� Tharr-hit� nemesek �s katon�k felkoncol�s�val �nnepelte meg. A munk�t nem a saj�t h�b�res vizitoraira b�zta: a partvid�ki gorviki enkl�v�kb�l fogadott embereket, akiknek a kez�t nem lankasztotta el sem rokons�g, sem ismerets�g. Mes�lik, a tengerpart Obratt�l a Zarde torkolat�ig v�rt�l v�r�sl�tt. „Megitatom az �rn�met!” - nevetett a galamb�sz, p�rn�s-pirul� k�p� Malfeo, e szavakkal t�ve ny�lt hitet Antoh istenasszony mellett.
Azt�n elhaj�zott a Ragg-fokhoz, szembesz�llni a birodalom t�vol-nyugati concitator�val, �s �rn�je h�s kebl�re fogadta �t h�rom leg�nyfi�val egy�tt. Egyetlen k�ly�knyi unokafi�t hagyott Nyktalosban, meg egy tetov�lt arc� gorvikit, akire mind a gyermeket, mind a tartom�nyt nyugodt l�lekkel r� merte b�zni, mert idegen l�v�n csak a h�s�g meg a sz�k�s k�z�tt v�laszthatott - �s nem az a fajta ember volt, aki sz�kni szeret.

� tan�csolta Malfe�nak a v�r�s �jszak�n, hogy a toroniakat meg a Tharr-papokat ne �lje meg, ink�bb bocs�ssa el b�k�n a Baraad-szigetre. (Ez�rt vetette el a concitator a Nyktalos elleni b�ntet�hadj�rat gondolat�t.) � t�rgyalt a kilenc�ves kisfi� nev�ben a toroni k�vetekkel az Amalli-concordia meg�j�t�s�r�l. (Ez�rt ker�lt ki a szerz�d�sb�l a hercegkapit�nyi c�mnek a Tharr-hitre val� �tt�r�shez k�t�se.) � nevelt f�rfit el�bb a kis Amalli unok�b�l, azt�n egy m�sik fi�csk�b�l, egy maga v�r�b�l val�b�l - hogy ha majd egyszer az Amalli unok�nak fia sz�letik, �mellette is �lljon valaki, aki tan�csokat ad neki �s �gyel a r�szletekre. (Ez�rt vannak az Amalliknak mindm�ig tetov�lt arc� tan�csad�ik �s kreol b�r� test�reik.)
Az Amallik ny�ltan vallj�k Antoh hit�t. Kock�zat n�lk�l tehetik, hiszen az iszony� 3609-i m�sz�rl�s �ta Tharr egyh�za csup�n �rny�ka hajdani �nmag�nak a tartom�nyban, b�r az �j concordia nyom�n valamicsk�t az�rt visszaszerzett elvesz�tett poz�ci�ib�l. A lakoss�g mintegy k�tharmada Antohnak h�dol, ez a legnagyobb t�bb�-kev�sb� egybef�gg� vall�si t�mb az orsz�gban, a Baraad-szigetet nem sz�m�tva. M�s pyarroni egyh�zak is m�k�dnek Nyktalosban, �m ezek nem rivaliz�lnak Antoh�val. A tengerparti v�rosokban k�l�nf�le �j-, h�s- �s lid�rc-szekt�k vir�gzanak, mivel azonban ezek mind fogadalmas felekezetek, a l�leksz�muk csek�ly, hitvall� h�veik pedig egy�ltal�n nincsenek. Mindent �sszevetve a tartom�nyban l�tszatra egyetlen m�s istens�g befoly�sa sem vetekedhet Antoh�val.
Persze, ahogy a tetov�lt tan�csad�k mondan�k, nem musz�j mindennek szem el�tt lennie.
A m�sik tartom�ny, amelynek korm�nyz�ja nyilv�nosan Antoh h�v�nek deklar�lta mag�t, a Tengermell�k. �l�n a Karnelian-h�z �ll, akiket pillanatnyilag az �jkori Abaszisz emblematikus t�rt�nelmi alakja, az id�s Calyd Ruplert-Cetiehir Karnelian hercegkapit�ny k�pvisel. Elhunyta ut�n r�gensuralom v�rhat�, mert k�t fi�gyermeke m�g kiskor�, a dinasztia oldal�gai pedig sorra kihaltak a XXXVII. sz�zad v�res vall�sh�bor�iban.

Uralkod�sa kezdet�n Calyd Karnelian megk�s�relte kiszor�tani tartom�ny�b�l a Tharr-egyh�zat, �s sorra fel is sz�molta hatalmi poz�ci�it a szigeteken. A ront�sp�sp�ks�gekkel �s a k�gy�kolostorokkal boldogult, a h�dolni nem hajland� nemesi fam�li�kat kiirtotta vagy sz�m�zte, egyvalami azonban megoldhatatlan feladat el� �ll�totta: az egyszer� emberek t�megei, akik minden gy�zk�d�s dac�ra ragaszkodtak aty�ik hit�hez, �s csak er�szakkal lehetett volna �ket �tt�r�teni. Ez viszont a Tengermell�ket �vsz�zadok �ta s�jt� vall�sh�bor� fel�j�t�s�t jelentette volna; mert a hitvall� k�z�ss�gek ugyan nem fogtak fegyvert az �ltaluk sem k�l�n�sebben kedvelt k�gy�papok �rdek�ben, amikor a hercegkapit�ny haragja les�jtott r�juk - ha azonban most er�szakos zaklat�soknak lesznek kit�ve a hit�k miatt, m�s v�laszt�suk nem l�v�n, aligha maguk nem fogj�k visszah�vni �ket. H�rom nemzed�kkel kor�bban Malfeo Amalli is hasonl� probl�m�val tal�lta mag�t szemk�zt Nyktalosban; az � megold�s�t azonban Calyd Karnelian elvi �s gyakorlati megfontol�sokb�l egyar�nt elvetette.
A hercegkapit�nyban ekkor Antoh istenn� elk�telezett h�ve kelt birokra az alattval�i�rt felel�s politikussal, �s a tartom�ny szerencs�j�re az ut�bbi maradt fel�l. Egy sor rendeletet bocs�tott ki, melyekben r�szletesen szab�lyozta, milyen f�lt�telek mellett m�k�dhet Tharr egyh�za a Tengermell�ken. A hit�let szabads�g�t l�nyeg�ben �rintetlen�l hagyta, igen szigor� rendszab�lyokkal igyekezett viszont megg�tolni, hogy az egyh�z valaha is hatalmi poz�ci�kat �p�thessen ki a ter�let�n. Att�l sem riadt vissza, hogy a vall�si bel�gyekbe val� beavatkoz�s ingov�nyos talaj�ra mer�szkedjen: csup�n bizonyos felekezetek m�k�d�s�t enged�lyezte, melyek tanait �s tev�kenys�g�t el�z�leg szak�rt�kkel gondosan kivizsg�ltatta. Ilyen p�ld�ul az ember�ldozat sz�ks�gess�g�t tagad� T�k�rm�s szekta, a sz�ls�s�gesen aszketikus �s vil�gmegvet� H�vs�gesek vagy a keresked�k �s bank�rok k�r�ben igen n�pszer� H�r-an Htyssill, melynek teoretikusai az �ru- �s p�nzforgalom k�osz�rv�nyeib�l igyekeznek kif�rk�szni Tharr akarat�t. Az enged�lyezett felekezetek k�re az�ta is b�v�l, noha az elb�r�l�s igen szigor�: nyolc jel�lt k�z�l hetet �ltal�ban elutas�tanak, �s a v�gs� d�nt�s jog�t a hercegkapit�ny mag�nak tartja fenn. Tharr tengermell�ki paps�ga ma t�lnyom�r�szt kh�torrokb�l �ll, �s az a furcsa helyzet alakult ki, hogy n�mely szekt�k �ppens�ggel ide helyezt�k �t a k�zpontjukat: ezeket eretnekk�nt tartj�k sz�mon a birodalomban, �s szab�lyosan az�lumot k�rtek �s kaptak Calyd Karneliant�l!

Toranik tartom�ny uralkod�csal�dj�nak vall�si hovatartoz�sa nem ismert. A dul Hossad-h�z hercegkapit�nys�ga mind k�z�l a leg�jabb kelet�, b�r csup�n egyetlen esztend�vel vannak lemaradva a Karnelianok m�g�tt, akikn�l m�sk�l�nben el�kel�bbnek sz�m�tanak. (�k �si b�r�i, a Karnelianok felt�rekv� k�z�pnemesi sorb�l emelkedtek a korm�nyz�i sz�kbe a v�rzivataros 2780-as �vekben; az abasziszi nagykir�lyok ekkor pr�b�lkoztak utolj�ra hercegkapit�nyaik lev�lt�s�val.) A tartom�ny a h�res aszisz vall�si soksz�n�s�g �s tolerancia mintar�gi�j�nak sz�m�t; a rendszer, amit f�ntebb r�viden bemutatni pr�b�ltunk, itt m�k�dik a legz�kken�mentesebben. A hercegkapit�nyi csal�d valamennyi helyi hitvall� nagyegyh�z rendezv�nyein rendszeresen reprezent�l, concordi�jukban pedig - mely szabadon hozz�f�rhet� a soraidai lev�lt�rban, �ll�t�lag az �sszes z�rad�kkal �s kieg�sz�t�ssel egy�tt - k�l�n ki van k�tve, hogy birodalmi r�szr�l t�rt�n� elismer�s�k fej�ben semmilyen hitvall�sra nem k�telezhet�k. A szokatlanul nagy enged�kenys�g val�sz�n�leg azzal magyar�zhat�, hogy a t�voli �s bels� fekv�s� tartom�nyra Toron kev�sb� k�pes k�zvetlen politikai nyom�st gyakorolni.
A XIV. z�szl�h�bor� ut�n �j sz�nnel b�v�lt az orsz�g eddig sem egyhang� vall�si palett�ja, amikor Lothar dul Hossad hercegkapit�ny v�ratlanul p�rtfog�s�ba vette a d�lr�l besziv�rg� szakad�r dartonit�kat. A S�t�t Pr�f�ta lovagjai kor�bban is meg-megfordultak n�ha Abasziszban, �m csup�n �tutaz� v�ndork�nt vagy kalandoz�k�nt, t�bbnyire a nagy tengerparti v�rosokban. Ez�ttal azonban rendezett csapatokban vonultak be d�lr�l, hogy birtokba vegy�k Lothar hercegkapit�ny adom�nyait: egy r�gi, romos Uwel-rendh�zat, melynek fogadalmas tags�ga kipusztult a bossz�k�ldet�sekben; egy fej- �s j�sz�gveszt�ssel s�jtott fels�g�rul� nemes�r hegyi kast�ly�t, ahonnan el�bb m�g ki kellett ostromolniuk az eredeti gazd�t; �s egy hatalmas hercegi erd�uradalmat, azzal a felt�tellel, hogy �t �ven bel�l k�v�rat emelnek rajta �ner�b�l.
A nagykir�lyt igencsak gondolkod�ba ejtette hercegkapit�nya v�ratlan b�kez�s�ge, �s k�l�nfut�rral tiltotta meg neki, hogy birtokokat ruh�zzon a t�rv�nytelen jog�ll�s� szekt�ra. Lothar dul Hossad v�lasz�ban r�mutatott, hogy Darton egyh�za m�r csaknem k�tezer �ve fogadalmas st�tusnak �rvend Abasziszban. K�ts�gtelen, hogy a r�gi enged�ly egy elm�lked� aszk�tarendnek sz�lt, ezek meg itt p�nc�los lovagok, a k�l�nbs�g azonban elhanyagolhat� annak a f�ny�ben, hogy isten�ket mindketten ugyanazon a n�ven tisztelik. T�rv�nys�rt�s teh�t, ak�rhogy forgatjuk a dolgot, nem t�rt�nt.

Az uralkod� k�nytelen-kelletlen lenyelte a b�k�t, �m a szakad�r dartonit�k terjeszked�se Toranik hat�rain elakadt. Pr�b�ltak t�j�koz�dni a t�bbi tartom�nyban, egy �zben maga a Pr�f�ta is t�lt�tt p�r hetet a sz�kesf�v�rosban feh�r orkjaival, de tov�bbi t�mogat�kat nem siker�lt szerezni�k
Rak Narval az egyetlen olyan tartom�ny, melyet mind a mai napig a honfoglal� obasz t�rzsf� lesz�rmazottai korm�nyoznak. A dul Mordak-h�z ilyenform�n Abaszisz legel�kel�bb nagy�ri csal�dja: rangban �s tekint�lyben annyival magasabban �llnak mindenki m�sn�l, hogy azzal m�r k�rkedni is f�l�sleges. �letvitel�k meglep�en j�zan �s m�rt�ktart�, h�resek k�zvetlens�g�kr�l, j�ked�ly�kr�l �s arr�l, hogy mennyire megvetik az �res formas�gokat. Amikor 2783-ban I. Osatur dal Khosszisz Otlokir t�rdhajt�sra �s k�zcs�kra k�telezte hercegkapit�nyait az audienci�kon, Andar dul Mordak volt k�z�l�k az egyetlen, aki semmi kivetnival�t nem tal�lt ebben - mondv�n, hajlongott m�r �pp el�g dal Khosszisz az � �sei el�tt, hogy egyszer-k�tszer most viszonozza az udvariass�got.
Hossz� fennmarad�sukat a dul Mordakok k�zmond�sos �letreval�s�gukon �s intrikusi �gyess�g�k�n k�v�l ama k�vetkezetes politik�juknak k�sz�nhetik, hogy soha, semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem aspir�lnak a koron�ra. A honfoglal� obasz t�rzsf�k dinaszti�i ugyanis �ltal�ban megszerezt�k maguknak a nagykir�lyi tr�nt, majd onnan haltak ki; �s a dul Mordakok idej�ben levont�k ebb�l a megfelel� k�vetkeztet�st.
Hasonl� �vatoss�g vez�rli �ket az �let minden m�s ter�let�n, �gy vall�s�gyekben is. 1898-ban Brandir dul Mordaknak igen nevezetes fondorlattal siker�lt kib�jnia a Tharr hit�re t�r�s k�telezetts�ge al�l, melyet a maga hely�n r�szletesen elbesz�l�nk majd. Egyel�re legyen el�g annyi, hogy a dul Mordakokat concordi�juk egy Mahurastk nev� istens�g tisztelet�re k�telezi, aki l�nyeg�ben egy k�t �s f�lezer �ves sajt�hiba. Abasziszban mindenesetre saj�t t�rv�nyes egyh�za van, paps�g n�lk�l �s egyetlen laikus h�v�vel: Rak Narval mindenkori hercegkapit�ny�val. T�nyleges kultusz�nak ki�p�t�s�re t�rt�nt ugyan n�h�ny elvet�lt k�s�rlet, t�bbnyire k�l�nf�le politikai c�lzatokkal, ezeket azonban a dul Mordak-h�z cs�r�j�ban f�lsz�molta.

Rak Narvalban a hivatalba l�p� hercegkapit�nyok mindig nyilv�nosan deklar�lj�k Mahurastkba vetett hit�ket, ezt a papiros-istens�get azonban term�szetesen senki sem veszi komolyan. Val�di meggy�z�d�s�k - ha van egy�ltal�n - �ppoly kiismerhetetlen, mint a politik�juk. Igaz, Gundor dul Mordak az ut�bbi �vekben bar�ti viszonyt �p�tett ki Morgena �j egyh�z�val, n�h�ny alkalommal m�g fegyveres t�mogat�st is biztos�tott sz�mukra. Egyesek szerint a toroni hatalmi viszonyok alapvet� �trendez�d�s�re spekul�l, amelyb�l Rak Narval �j concordi�val �s sokszorosan meger�s�dve ker�lne ki. Ez persze �ri�si kock�zattal j�rna, �s a dul Mordak-h�z nem sz�vesen v�llal nagy kock�zatot - hacsak nem �ll vele ar�nyban a t�t is...
Abaszisz hetedik tartom�nya a Baraad-sziget, amely eredetileg nem tartozott az obasz honfoglal�k �ltal megsz�llt ter�lethez, hanem �llamszerz�d�ssel csatlakozott az orsz�ghoz 2646-ban. Helyzete ebb�l kifoly�lag sz�mos vonatkoz�sban elt�r a t�bbi tartom�ny�t�l.
A szigetet toroni kiv�ndorl�k telep�tett�k be a P. sz. II. �vezredben, az �slakoss�got beolvasztva vagy el�ld�zve. Hasonl� folyamat volt ez, mint a vele p�rhuzamosan a Tengermell�k fel� ir�nyul� migr�ci�, �m att�l elt�r�en nemcsak k�zrendi t�megek vettek r�szt benne, hanem a t�rsadalom valamennyi r�tege. A kialakul� kol�nia teh�t - b�r sohasem �llt birodalmi fennhat�s�g alatt - sokkal teljesebben �s �tfog�bban t�kr�zte a toroni kult�r�t, mint a nyugati szigetvil�g sz�tsz�rt k�z�ss�gei. Id�vel persze k�nytelen-kelletlen idomult a k�rnyez� k�zeghez, de p�ld�ul a kasztrendszer egyes cs�kev�nyei a mai napig �lnek a Baraad-szigeten, �s a rabszolgas�g sokkal elterjedtebb, mint a kontinent�lis Abasziszban.

A tartom�ny �ltet� eleme a tengeri kereskedelem, melyb�l kedvez� fekv�se ok�n hatalmas hasznot f�l�z le. Vezet� r�teg�t a leggazdagabb kalm�rdinaszti�k sz�k k�re adja: tucatn�l alig t�bb csal�d, szinte valamennyien toroni eredet�ek, aki k�z� rendk�v�l neh�z alulr�l beker�lni. A csal�df�k, akik hagyom�nyosan p�tri�rk�nak h�vatj�k magukat, alkotj�k a korm�nyz�tan�csot, melynek �l�re �lethossziglani eln�k�t v�lasztanak. A tan�cs viszi a napi teend�ket, az eln�k ir�ny�tja az igazs�gszolg�ltat�st, �s � k�pviseli a szigetet minden olyan �gyben, amely megk�veteli az egys�ges f�ll�p�st (h�bor�ban, k�lpolitik�ban etc.). Mivel az eln�ki poszt p�rtatlans�got �s hozz��rt�st ig�nyelt, mind gyakrabban el�fordult, hogy a p�tri�rk�k nem maguk k�z�l t�lt�tt�k be valakivel, hanem az egyetlen olyan k�v�l�ll� szem�lyt v�lasztott�k meg r� a szigeten, akinek tekint�lye az �v�kkel vetekedett: a helyi p�sp�k�t. (�rtelemszer�en Tharr p�sp�k�r�l van sz�.) A k�t poszt lass� egybemos�d�s�val alakult ki az a gyakorlat, hogy a sziget egyszem�lyi vezet�je a mindenkori p�sp�k, a p�sp�k�t viszont a p�tri�rk�k vil�gi tan�csa v�lasztja. A fels�bb egyh�zi f�rumoknak csak a meger�s�t�s joga maradt, ezt is siker�lt lealkudni p�pai szintre, ami l�nyegileg formas�gg� s�llyesztette; hiszen nincs az a kinevez�s, amit a h�rom p�pa valamelyike meg ne er�s�tene.

2639-ben a cs�sz�ri L�lek�r a Baraad-szigeti p�sp�k�t, mint az abasziszi t�rs�g legn�pesebb egyh�zk�zs�g�nek el�lj�r�j�t, �rseki m�lt�s�gra emelte, �s kiterjesztette joghat�s�g�t a r�gi� kisebb p�sp�ks�geire. Ez nagy l�k�st adott a csatlakoz�si t�rgyal�soknak, melyek ekkor m�r csaknem k�t �vtizede folytak Abaszisz �s a sziget�llam k�z�tt, els�sorbain a k�z�s kereskedelmi �rdekek nyom�s�ra. Az egyezm�nyt v�gleges form�j�ban 2646-ban hirdett�k ki, s ezzel a Baraad-sziget Abaszisz hetedik tartom�nya lett. A baraadi ront�s�rsek helyzete igen �sszetett: k�nyes poz�ci�ban �l, sokfel� van elk�telezve, s mindezt bizony nem mindig k�nny� �sszeegyeztetni. Hatalma elvben er�sen korl�tozott, sz�mos f�rumnak tartozik sz�mot adni r�la; ha azonban �gyesen kezeli, f�l�m�lja b�rmelyik hercegkapit�ny�t. Noha magas m�lt�s�got visel Tharr egyh�z�ban, melynek harcosan v�di �rdekeit a t�bbi tartom�nyban, m�gis els�sorban a sziget�llam �rdekeit k�pviseli, �s semmik�ppen sem tekinthet� Toron vak eszk�z�nek.

A Baraad-szigeten term�szetesen Tharr vall�sa az uralkod�, 2646-t�l azonban m�s kultuszok is megjelentek: az aszisz mint�j� egyh�z�gyi szab�lyoz�s bevezet�se volt az egyik �r, amit a sziget�llamnak a csatlakoz�s�rt fizetni kellett. Az �j talajban k�l�n�sen Antoh �s Dreina vall�sa gy�kerezett meg gyorsan. Szent�lyeik ma m�r a sziget sz�lt�ben-hossz�ban megtal�lhat�k, noha bizonyos ir�nyzataik be vannak tiltva: ilyen p�ld�ul a Dreina-hit viadom�i milit�ns sz�rnya vagy Antoh meressita szekt�ja. A Tharr-egyh�z hit�lete Baraadon hat�rozottan prakticista k�pet mutat. Az ember�ldozati r�tusok p�ld�ul a t�rv�nyes b�ntet�s szerep�t vett�k �t, az olt�rra kal�zok �s m�s b�n�z�k ker�lnek; ha �ppen nincs bel�l�k elegend� rakt�ron, nem a sziget lakoss�g�t kezdik el irtani, hanem p�nz�rt v�s�rolnak el�t�lteket Caedonb�l. Bonyolult poz�ci�juk nap mint nap megk�veteli a ront�s�rsekekt�l, hogy m�v�szi fokon keressenek �s k�ssenek kompromisszumokat; a fanatikusokat, akik tev�kenys�g�kkel vesz�lyeztethetn�k a kialakult egyens�lyt, nem t�rik meg az egyh�zukban.
A Baraad-sziget bizonyos �rtelemben a Tengermell�k t�k�rk�p�nek tekinthet�, amellyel �rdekes m�don sohasem voltak rosszak a kapcsolatai. Tharr baraadi prel�tusa annak idej�n az els�k k�z�tt ismerte el a Karnelianok hercegkapit�nys�g�t, �s lig�ra l�pett vel�k a nagykir�ly ellen; napjainkban Calyd Karnelian �s Udalbaar ront�s�rsek ha nem is sz�vets�gesnek, de egym�s �vatos t�mogat�j�nak tekinthet�, mindkett�j�ket er�sen nyugtalan�tja Morgena egyh�z�nak rohamos t�rnyer�se a kontinent�lis Abasziszban.

Az egyes t�rt�n�szek �ltal kiss� t�lz�an „abasziszi vall�sb�k�nek” nevezett szab�lyoz�s alapelveit - a hitvall�, fogadalmas �s tilalmas kateg�ri�kat, ezek egym�shoz �s a vil�gi hat�s�gokhoz val� viszonyul�s�t - m�g I. Hiere Otlokir idej�ben dolgozt�k ki, s ha t�teles megfogalmaz�suk nem is az � m�ve, a rendszer eg�sz�n mindm�ig �rezni a m�dszeres obasz katonaelme j�zan gyakorlatiass�g�t. Az els� becikkelyez�sekr�l is maga d�nt�tt, k�t-k�t egyh�zat sorolt mindh�rom kateg�ri�ba. Az az�ta eltelt csaknem k�tezer esztend�ben a lajstrom igen tereb�lyesre duzzadt: f�lker�lt r� - k�l�nf�le st�tusban - sz�mos kisebb-nagyobb helyi istens�g a Quironeia t�gabb k�rzet�b�l, csaknem k�tsz�z toroni hekka, n�h�ny tucat term�szet- �s �llatszellem, valamint rengeteg bizonytalan �s azonos�thatatlan n�v, javar�szt a r�gebbi sz�zadokb�l. Ezeket az �ttekinthet�s�g kedv��rt mell�zt�k, illetve csak akkor szerepeltett�k, ha becikkelyez�s�kh�z valamely fontos t�rt�nelmi esem�ny f�z�dik.

T�rv�nybe iktat�s �ve	Hitvall� egyh�zak	Fogadalmas egyh�zak	Tilalmas egyh�zak
P. sz. 1745 (1)	Antoh, Sogron	Ellana, Uwel	Orwella, Tharr
P. sz. 1769 (2)	Dreina	Krad
P. sz. 1816 (3)		Darton
P. sz. 1897 (4)	Tharr		Tharr
P. sz. 1898 (5)	Mahurastk
P. sz. 1936 (6)		Gilron
P. sz. 2150/52 (7)	Ranil	Ranil
P. sz. 2231 (8)	Alborne
P. sz. 2241 (9)		Ranagol
P. sz. 2267 (10)		Berkano
P. sz. 2270 (11)		Lysianel