Népsűrűség
A
középkori birodalmakban a falvak sűrűn helyezkedtek el, átlagosan 1 mérföldre
(~1.6 km) egymástól. A fantasy birodalmakban ritka az ilyen, ott sok mérföldet
tehet meg az utazó a veszélyes vadonban, mire lakott területre ér. Fontos tudni,
hogy a falu méretű mezőgazdasági közösségek sosem önellátóak, egyetlen hatalmas
hálózatot alkotnak.
Az
egyetlen kivétel a határvidék, ahol elszigetelt, fallal körülvett városok
vannak. Az élelmet és egyéb termékeket kereskedőkaravánok hozzák, nem a helyi
mezőgazdaság termeli. Különösen igaz ez olyan helyen, ahol a vadonban szörnyek
tanyáznak.
A
középkori országok átlagos népsűrűsége 30 fő/négyzetmérföldtől (továbbiakban
nmf) 120 fő/nmf-ig terjed. A népsűrűséget legjobban a éghajlat és a művelhető
földterület befolyásolja. Dobás esetén a (6d4)*5 a célszerű
megoldás.
Néhány
példa. A középkori Franciaország népsűrűsége 105 fő/nmf, ami a kiváló
éghajlatnak és a nagy művelhető területnek köszönhető. Németországban a hűvösebb
éghajlat, Olaszországban a hegyek miatt ez a szám csak 86-87 fő/nmf. Angliában
volt a legkisebb a népsűrűség, 42 fő/nmf, a lakosság nagy része a szigetek déli
részén élt.
Falvak,
városok
Falvak
: 20-1.000 főig. A legtöbb országban több ezer van belőlük. A falvak
mezőgazdasági közösségek az ország biztonságos részein. Ők termelik az
élelmet.
Kisvárosok :
1.000-8.000 főig. Ha veszélyes helyen vannak, falak veszik körül.
Városok :
8.000-12.000 főig. A tudományos tevékenység központjai, egy királyságban csak
kevés van belőlük.
Nagyvárosok :
12.000-200.000 főig. Történelmi példák: London (25.000-40.000), Párizs
(50.000-80.000), Velence (100.000+)
Minden
csoportban lehetnek nagyobb települések, melyek a közlekedés hatására nőnek meg.
A tengerpart, a hajózható folyók és a szárazföldi utak egy kereskedelmi
hálózatot alakítanak ki, a települések ezek mentén fejlődnek. Minél nagyobb a
forgalom, annál nagyobb a település. És ahol több szál összefut, ott jön létre a
város.
Népesség
eloszlása
A
népesség 1-8%-a él városban. A többiek falvakban, egyéb településeken. 2-5% él
olyan közösségben, mely a falunál is kisebb. A legnagyobb város népességét a
következőképpen lehet kiszámolni: négyzetgyök alatt az ország össznépessége,
szorozva 2d4+10-zel (átlag 15).
Ezután
le kell vonni az összes VÁROSI népességből a legnagyobb város lakóinak a számát,
majd elosztani a többi város között. Egy jó módszer erre, hogy a második
legnagyobb város népessége 25-75%-a a legnagyobb városnak, és minden további
város népessége 10-20%-kal kisebb, mint az előző, amíg a 8.000-12.000-es
kategóriába esik. A maradék népességet el kell osztani a kisvárosok
között.
Kereskedelem és
szolgáltatás
Hány
fogadó van a 400 fős faluban? Hát, nem túl sok. Lehet, hogy egy sem.
Minden
szolgáltatásnak van egy Lakos Értéke (LÉ). Ahhoz, hogy megtudjuk a fenti
kérdésre a választ, osszuk el a fogadó LÉ-jével (2000) a lakosság számát (400).
Az eredmény 0.25, ami azt jelenti, hogy 25% az esélye annak, hogy a faluban van
fogadó. Látható, hogy egy 2000 fős városban biztosan akad legalább egy ilyen
intézmény. A kocsma LÉ-je 400, tehát egy egyszerű kocsmát találunk a
faluban.
Foglalkozás |
LÉ |
Foglalkozás |
LÉ |
Cipész |
150 |
Mészáros |
1.200 |
Szűcs |
250 |
Halárus |
1.200 |
|
|
Sörfőző |
1.400 |
Szabó |
250 |
|
|
Borbély |
350 |
Kőműves |
1.400 |
Ékszerész |
400 |
Fűszerkereskedő |
1.400 |
Kocsma,
étterem |
400 |
Kovács |
1.500 |
|
|
Festő |
1.500 |
|
|
Orvos |
1.700* |
Kőfaragó |
500 |
Tetőfedő |
1.800 |
Ács |
550 |
Lakatos |
1.900 |
Takács |
600 |
Fürdő |
1.900 |
Gyertyakészítő |
700 |
Kötélverő |
1.900 |
|
|
Fogadó |
2.000 |
Kádár |
700 |
Tímár |
2.000 |
Pék |
800 |
Írnok |
2.000 |
Vízhordó |
850 |
Szobrász |
2.000 |
|
|
Szőnyegkészítő
|
2.000 |
Borász |
900 |
Szíjkészítő
|
2.000 |
Kalapos |
950 |
Mosó |
2.100 |
Nyereggyártó
|
1.000 |
Takarmánykereskedő
|
2.300 |
Baromfi
mészáros |
1,000 |
|
|
Bőrmíves |
1.100 |
Kesztyűkészítő |
2.400 |
Fakereskedő |
2.400 |
Fafaragó |
2.400 |
Varázseszköz
bolt |
2.800 |
Könyvesbolt |
6.300 |
Könyvkötő |
3.000 |
Lámpagyújtó |
3.900 |
Néhány
kiegészítés: nemes udvartartása 200 LÉ, bíró, ügyvéd 650 LÉ, egyszerű pap 40 LÉ,
mágiát használó pap 1.000-1.200 LÉ (25-30 egyszerű pap).
Mezőgazdaság
A
középkori technológiával 1 nmf termőföld (szükséges utakkal, településekkel) 180
embert lát el élelemmel. Egy országban maximum 60% lehet a termőföld aránya, de
inkább 50% alatt van. Ezt is figyelembe kell venni a lakosság megállapításánál.
A népesség központok közötti távolság az ország nagyságából következik, viszont
az egyes falvak, kisvárosok távolságát az adja, hogy a kereskedelmi utak mentén
csoportosulnak, és az utaktól távol nincsenek települések.
Várak,
kastélyok
Nézzük
elsőként a romok számát. A középkori Európát alapul véve: osszuk el az ország
népességét 5 millióval, majd az eredményt szorozzuk meg az ország korának
négyzetgyökével.
Az
"aktív" kastélyok száma jóval több, hiszen sok romra is épül új vár. Nyugodtan
vehetünk minden 50.000 főre egyet. A várak 75%-a civilizált területen fekszik,
25% a "vadonban".
Egyebek
A
városok mérete: a középkori városok átlagos népsűrűsége 38.850 fő/nmf. Ebből
kiszámolható a méret. Szélsőséges esetben a népsűrűség lehet ennek a duplája
is.
Törvénykezés: a
jobb városokban minden 150 emberre jut egy törvényszolga (városőr, bíró, stb.).
Kevésbé "jó" városokban ennek fele van.
Felsőoktatás:
kontinensnyi méretekben gondolkodva minden 27.3 millió emberre jut egy
egyetem.
Háziállatok: a
háziállatok száma 2.2-szerese az emberi populációnak, és 68% a
baromfi. |